Addig szeretnék élni, amíg dolgozni tudok
A munka szerelmese vagyok
Ez nálunk családi hagyomány
A szolgálat ,az alkotás vágya
Ami zsigereim nagy-nagy kincstára
Mikor mindent átrág a politika
A médiumok nyugalmunk feldúlja
Közérzetemet naponta szétrágja
Már ábrándjaim is tovaszállnak
Kapcsolataim is lassan szétziláltak
Visszakanyarodtam alapértékeimhez
Csak a türelem, s békevágyam fegyelmez
Ami éltet: a munka,s alkotás iránti vágy
A család, a haza ,s az Isten szeretet
Ez, mi végül majd mérlegre tehet
Ám nem elég csak a munkát szeretni
Az is fontos hol, s mit kell cselekedni
Hol, miben, s kinek kell segíteni
A l,art pour l,art munka esztelenség
Az nem más mint csupán kevélység
A passzív élet már kényelmesség
Ha hasznos munkára nyílik lehetőség
Kívánságom már nem szerénytelenség
Persze csupán óhaj marad
Mely a zord időkben úgy elszalad
Hogy az utókor sem fog emlékezni rá
Elvész majd a nagy zsivajban
Izmusok harcában vagy háborús zajban
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
