Rózsa Iván: Nekem is a zene, a zene kell!

Rózsa Iván: Nekem is a zene, a zene kell!

Nem volt soha gitárom,
Nem tudok játszani szitáron;
De az igényes zenét imádom,
És nagyon jó a hallásom.

Egyetlen hangszeren sem játszottam életembe’;
De a muzsika létem egyik fő eleme.
Lehet úgymond könnyű vagy komoly:
A zene varázsa mindig magával sodor.

Szólhat lakáskoncerten vagy stadionban;
Vagy CD-ről, LP-ről az otthonunkban;
A jó zene megihlet, alkotásra késztet:
Rossz hangulaton átsegít, feldob, éltet.

Sok verset írtam zene hallgatása közben;
Vagy koncert, opera után, mire már hazaértem.
Leülepedett bennem az előadás hangulata:
Így elindulhatott az alkotás folyamata.

Köszönöm művész-társaim a pozitív energiákat;
Az élményeket, a „harmadik típusú találkozásokat”;
A lebegést, a Földön átélt más dimenziót;
A sok-sok meghitt percet, órát s minden jót!

Budakalász, 2023. június 8.
Ravi Shankar szitárjátékát élvezem éppen, otthon…

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Anyám háza

Edit Szabó : Anyám háza „A két ablakos szobában ” nem virít a muskátli, régen eltünt kicsi házad, nem volt képes ránk várni, anyánk háza

Teljes bejegyzés »

Hírek

Rossz hírt követő sápadtság, azt eláruló döbbenet. Jó hírt követő pirosság, előhozza a könnyeket.   Zöld hullám nyaldos hegyeket, eltűnik kopár elejük. Kék hullám épít

Teljes bejegyzés »

Valami a lényedben

Bocsásd meg, ha tévedtem, Ha valamit félreértettem, De tudd, ez nem változtat a lényegen, Hogy valamit látok a lényedben.   Valami megváltoztathatatlant, Valami megmagyarázhatatlant, Mit

Teljes bejegyzés »

Papa

Egy szeptember végi vasárnapon láttam meg őt először. Akkor történt, hogy a mama felküldött ebéd után a szobámba gyakorolni a hangos olvasást. Épp odaléptem az

Teljes bejegyzés »

Rigók

Minden évben szó nélkül tette a dolgát. Töretlenül. Az idei viszont más volt. E napon úgy döntött, nem ragaszkodik annyira a listához. Az maradjon  a

Teljes bejegyzés »

Hozzávalók

 Julcsi pici kezét aztán semmi sem állíthatta meg! Apró, totyogó lábain igyekezett minden élő és élettelen dolgot elérni, megtapicskolni, nyomogatni.   -Jaj, figyeljetek már a kicsire!

Teljes bejegyzés »