Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt - jellemzően műszaki pályán - ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék néhány éves költői pályámon további szárnycsapásokat tenni.
Száguld… fut a vágy, rohan az akarat, át a városon, betöri az ablakot, ki a falakat, leül nálad, s kérdően néz rád: Figyelsz te? Gondolsz-e
Anyám illata! Nem használt drága parfümöt, mégis neki volt a legfinomabb illata! Ha átölelt, s mellkasába fúrtam síró arcomat, illata megnyugtatott, ő volt a biztonság
Edit Szabó : Vizet,hidat védelmezek „Esik eső ködös zápor „, Szent János szobrát ott látod, országoknak védőszentje, akit ma is megtisztelnek. Papként élte az életét,
Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak
Edit Szabó : Bagoly mondja Bagoly mondja verébnek, hogy most csendet kérek, nappal alszom és éjjel vadászatra térek. Fészket rakhat madárka, mindenki magának, élni akar
Ő volt a mindenem. Amennyire csak vissza tudok emlékezni, Bill az életem része volt. Öt évvel utánam született. Már akkor tudtam, hogy ő a legfontosabb
