A lépcsőházban

Beck Brigitta: A lépcsőházban

Már megint a színes fények,
Már megint a pesti este
Nem tudom, miért gondolok,
Már megint Budapestre.

Szürkés-sárga lépcsőházban,
Fehérre festett falakra
Kúszik feketén a penész
Furcsán foltozott alakba.

Az út cigarettafüstje,
Egy újabb nap elmúlása,
Beissza magát a falba,
Hogy senki meg ne lássa.

Zajos az utca, de mégis,
Kicsit elhagyott és néma,
És egy kicsit mintha félne,
És egy kicsit mintha sírna.

Mintha sírna, ó de mégis,
Van valami szép is benne,
Mert éjszaka olyan, mintha
Budapestnek lelke lenne.

Olyan mintha a házakon,
Sápadt, sárga angyal ülne,
És a hangos, szürke zúgás
Elnémulna mindörökre.

Olyan mintha a városnak,
Véres, forró szíve volna,
És ha csak egy éjszakára
Is, de szíve megnyugodna.

2023. 09. 30.

Beck Brigitta
Author: Beck Brigitta

Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 21 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mondd, ki…

Szemedből, mondd, ki néz vajon? Gyermek az ingó tutajon, törékeny, szeretet-árva, simogató szóra vágyva?   Vagy ki hegyet hord hangtalan, derűs arcán csak árny suhan

Teljes bejegyzés »

Körforgás

Vihar szárnyán süvít a szél, minden apró zugba betér. Belebújik fűbe-fába, mesebeszédet hord háta. Amivel a szívem tele, az is mind útra kel vele. Messze

Teljes bejegyzés »

Gyökértől gyökérig

Kicsinyke magként hulltál a földre s mint puha zöld ír vett az körbe.   Míg szüntelen kerested új ruhád, nesztelen hasadt a szunnyadás,   felemelt,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan

Az álmatlan éji csendben kint ült a hideg párkányon, csak egy röpke szemrebbenés, s ott termett a párnámon.   Lyukakat fúrt a lelkembe, s az

Teljes bejegyzés »

Táltosok ösvényén.

Táltosok ösvényén. Gomolygó füst, sejtelmes, örvénylő tölcsér, sötét felhőszerű, homályos köd. A föld az éggel összeér, sötétség, a levegő fagyos, lábakat gyökérbe köt. Ám megtöri

Teljes bejegyzés »