Beck Brigitta: A gyárak füstje
A gyárkémények a távolban
Még soha nem voltak ilyen szépek,
Soha nem is voltak szépek,
Csak magasak, hidegek, sötétek,
Égbe nyúló, szörnyű lények,
De most valami megváltozott.
Most kicsit magasabbra nyúltak,
És sűrűbb, puhább füstöt fújtak,
És a füst elért az égre,
És a gyárkémények messzi vége
Egy könnyű kis felhőbe nyúlt,
S az égen felgyúlt a múlt,
S a forró füstben fázva, remegve égett,
Minden, ami volt, semmivé lett,
S előttem kitisztult az út.
Elmosott minden mérget a gyárak füstje,
Amit egy nagy varázsló parázsló üstje
Magába tudott fogadni,
És nem maradt más, csak nagy szürke felleg,
Mint egy könnyű őszi lehelet,
S én csak hagytam az égen végre elsuhanni.
2023. 10. 01.
Author: Beck Brigitta
Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 20 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!