Úgy vágyom egy ölelésre, hogy érezzem
Neked valóban fontos vagyok.
Hogy itt vagy, ha kell, kiállsz mellettem.
Megvéd majd jó erős karod.
Úgy vágyom egy csókra, egy mámorító,
Forrón örvénylő szóra.
Amit nem mondhat ki más senki, s vágyom
Fürkészve-epedőn ajkad.
Fel akarok szállni a szerelem-vonatra!
Mókuskerékben is szállhatunk szabadon.
Érezni akarom, hogy akarsz, s én akarlak –
Hétköznapba láncolt rabok nem maradunk !
Kinyitom feléd a szívem. Fogadd el!
Érezd, hogy nem állhat közénk semmi !
Írjuk meg saját szerelem-szonettünket,
Hol nem kell mást tenni, mint szeretni !
Élet-dalunkban én hárfa, te zongora leszel.
Dallamunk összeforrva suhan az egekbe fel.
Nem számít semmi, ha kezed a kezemben,
Csak az, hogy szeretsz. S én nagyon szeretlek.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
