A borús gondolatok sűrű bozóterdején átcsörtetek.
Lovam patája megkopott. Ha kell gyalog is átvágok
Oda… hol remény csörgedez.
Nem hagyom, hogy a kétségbeesés porba tiporjon engemet !
Megküzdöttem azért, hogy visszanyerjem hitemet.
Csupaszon többé nem adom ki csontväz-szivemet !
Szárnyalok szabadon …mindenki mäs elmehet….
Engem nem fogtok többet a földbe teperni !
És nem fogok többé már engedelmeskedni !
Sőt, … rám még egy pillantást se vessetek !
Nem koldulok többé ! Nem érdemeltek meg !
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
