December 31-én

Ki december 31-én született
Nem kaphatja meg, mit mások elérnek.
A sors fintora tán, hogy ismét betemeti
A szilveszter-újévi bulitermészet.

Ki december 31-én született
A szülinapján sosem vidám, nevet.
Míg a nagyvilág kürtöl, ujjongón BUÉK-ez
Rémülten kutatja, hová menekülhetne.

Ki december 31-én született
Amikor már mindenki pezsgőben hempereg-
Érzi, e naphoz ő maga igen kevéske.
Elhessentik önzők, mint szemtelen legyet.

Ki december 31-én született
Év végén várja már, bár január lenne.
Vágya suhan, az éterben hangként tovaleng…
Valóra vágyik … amíg a világ ünnepel ?

Ki december 31-én született
Sóhajtva lépne át a legújabb évbe,
De a küszöb túl magas, zajos a tömeg –
S őrült-követelőn ver szülinapja éket.

Ki december 31-én született
Magára vessen, mit gondolt vagy képzelt?
Eme napon világra jönni merni
Ostobaság. Szülinapi végítélet.

Tűzijáték. Pezsgőspohár. Tomboló népek.
Örömteli-habzsoló, víg hangulat ébred.
Köszöntik az új esztendőt. Jobbat remélnek.
Ünneplik jó dolgukat. Mi vagy – ehhez képest ?

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében születtem, majd családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Kezdetben a versírás lelki késztetésből eredt, majd az évek múlásával még inkább önkifejező forrássá vált. Boldoggá tesz, amikor le tudom írni, amit gondolok, vagy érzek főleg azért, mert gyanítom, hogy sokan mások is hasonlóan éreznek és vélekednek, csak nem mindig tudják ezeket versbe önteni. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára könnyen érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az embereket.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az Óperenciás tengeren túl

Az Óperenciás tengeren is túl Az Óperenciás tengeren is túl Ahol a kurta farkú malac túr Tüntizők és alkohol abúzusban élők A társadalom peremén szendergők

Teljes bejegyzés »

Még hiszek benned

Még hiszek benned   Még hiszek benned, Hiába ül szívemen fájdalom; Te vagy nékem a boldogság, Te vagy minden bánatom.   Hallottam felőled jót, S,

Teljes bejegyzés »

A kopottas és viseltes utas

Mikor felszálltam a villamosra, ő akkor már ült. Onnan, ahol még volt szabad hely, éppen rá láttam. Kissé viseltes és kopottas volt. Talán egy kicsit

Teljes bejegyzés »

Elgurult évek

Mint a gyöngyök, amikor leperegnek, szakadt láncról, úgy gurultak éveim szerteszét. Lám, talán el is enyésznek, és nem lesznek maradásra érveim. Szerettem őket, egyenként mindahányt,

Teljes bejegyzés »

Rossz ébredés

Ma reggel úgy ébredtem, Hogy nem voltál mellettem, Pedig csak korábban keltél, Hogy anyósodnak segítsêl. Mégis eszembe jutottak A magányos éjjelek, Mikor nem voltál még

Teljes bejegyzés »