Meg akarom kóstolni a holdat !
A nap sugarát fényezné a kardom.
Felszállnék a szivárványos útra.
A csengő-bongó fát is akarom !
Érzem…a mosolygó alma ízét…
Tökhintón robogok varázserdőbe…
S már a Tündérkert mélyéről ránt fel órám
Az agyonrágott, keserű életbe.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
