Különös éjszaka

Az idő ólomlábakon jár.
Az órán a mutató, mint földbe vájt eke
Húzatja magát.

A szemhéj le-lecsukódik.
De a gondolat még felkiált, s nem hagy
Nyugovóra térni.

A plafonon légy mászik.
Agyalok, vajon mit gondolhat, de csak totojázik.
Agyrugója nincs.

Ventilátor kerreg, levegő áramlik
“Lágy szellő, mely felhőkön ringat “– gondolom
Be mégse válik.

Egyszer fázom – máskor meleg a takaró.
S finom, mint a vattacukor. Azért talán rám
Mégse olvadjon.

Az este egy nyitott könyv. .
Üres oldalán a meséket úgy szővöm, mint pók
A fonalaival.

Álmokat vadászok. S a vágyözönből
finom selymet szővök végül, Az álmokat érlelem,
S magamra öltöm.

Így leszek a jó, s a rossz.
Bevetem futva az éjszaka könyvét. Nőnek a sorok, mint
Borostyánfüggöny.

Felkúszhatsz a leveleimen,
Amikor a megnyugvást nem leled. Akkor én majd
Segítek neked.

Mert te meg én egyek vagyunk.
Egy rugóra jár az agyunk. És érzéseink
Nyitott könyvek.

A mutató felriad hirtelen.
Vágtatni kezd. Mindjárt itt a napfelkelte.
Közeleg.

Fékezni az időt – késő.
Kukorékolva riaszt a kakas.. A hajnal nem
Hiteget már. Jön.

A napsugár átfut az arcomon,
Hol “oly rövid egy éjszaka” hagyott nyomot, s szőtt
Sok szép gondolatot.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében születtem, majd családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Kezdetben a versírás lelki késztetésből eredt, majd az évek múlásával még inkább önkifejező forrássá vált. Boldoggá tesz, amikor le tudom írni, amit gondolok, vagy érzek főleg azért, mert gyanítom, hogy sokan mások is hasonlóan éreznek és vélekednek, csak nem mindig tudják ezeket versbe önteni. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára könnyen érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az embereket.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Scherzo

Rózsa Iván: Scherzo Kövérek és soványak A kövér emberek mind joviálisak! A soványak viszont gyomorbetegek… Valami hasonlót mondott tréfásan megboldogult Popper Péter tanár úr annak

Teljes bejegyzés »

Az Óperenciás tengeren túl

Az Óperenciás tengeren is túl Az Óperenciás tengeren is túl Ahol a kurta farkú malac túr Tüntizők és alkohol abúzusban élők A társadalom peremén szendergők

Teljes bejegyzés »

Még hiszek benned

Még hiszek benned   Még hiszek benned, Hiába ül szívemen fájdalom; Te vagy nékem a boldogság, Te vagy minden bánatom.   Hallottam felőled jót, S,

Teljes bejegyzés »

A kopottas és viseltes utas

Mikor felszálltam a villamosra, ő akkor már ült. Onnan, ahol még volt szabad hely, éppen rá láttam. Kissé viseltes és kopottas volt. Talán egy kicsit

Teljes bejegyzés »

Elgurult évek

Mint a gyöngyök, amikor leperegnek, szakadt láncról, úgy gurultak éveim szerteszét. Lám, talán el is enyésznek, és nem lesznek maradásra érveim. Szerettem őket, egyenként mindahányt,

Teljes bejegyzés »