A mai utolsó csókjaink után
(Ismét) rá kellett jöjjek,
Hogy hiába akarok ennyire megválni tőled,
Sosem lesz elég belőled.
Nyilván még bármi lehet,
De nem tudtam betelni veled,
Olyan kevés volt ez az idő nekem
S lám, már nem vagy itt velem.
Mindig van remény,
Hisz minden zajra felébredek,
Mert azt hiszem te jöttél,
De folyton csak tévedek.
Most is csak elkezdtem írni,
Mert nem akarok sírni.
Nem lehet velem bírni,
Mert megszokásból mondanám:
,,Kicsim”
2023. 10. 25. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Már egészen fiatalon elkezdtem megismerkedni a történetmesélés, a gyerekversek és mondókák világával. Még óvodásként találtam ki saját kis történeteimet. Általános iskolás éveim alatt még inkább megszerettem az anyanyelvemet, és rengeteget meséltem édesanyámnak és a nagyszüleimnek a saját kis világaimból. Később, középiskolás koromban, a zenés-dráma tagozaton verseket és dalszövegeket is írtam, és a szenvedélyem a történetmesélés iránt is megmaradt. Egy baleset és egy szerelmi csalódás hatására újra visszatértem az íráshoz, és azóta is folytatom, téglánként építgetve szerzői pályafutásom.