Karácsonyi ajándék

Beck Brigitta: Karácsonyi ajándék

 

Ez a vers nem más,

Mint karácsonyi ajándék.

A díszes dobozok közt elveszik,

De azt mondják,

Ami számít, az a szándék.

 

Nem gazdagodott senki sem rajta,

Nem volt drága, így nekem megérte.

Nem költöttem semmit sem rád,

Remélem, nem haragszol meg érte.

 

Az ajándék, az mégiscsak ajándék.

Itt van, átadom Neked.

Nem fényes, csillogó játék,

Nem színes, nem illatos,

De a Tied.

 

Ha nem tetszik,

Nem tudod visszaadni.

Nem veszik a boltban már vissza.

Akkor sem, ha nem használtad soha,

Ha bontatlan még, ha tiszta.

 

Mások ezüst órát kapnak,

Karkötőt, csokoládét, parfümöt,

A gyerekek babát, hintalovat.

De azt nem, amit tud a vers:

Szavakkal lehozni a csillagokat.

 

Azt mondják majd,

Hogy apró ajándék.

Vehettem volna még egy palack bort Neked.

De Te tudd majd, én többet adtam,

Mint ami egy pohárban elfér.

Ezzel csordultig töltheted a szíved.

 

A csillogó ékszerek

Irigylik majd ezt a pár sort.

A karácsonyfán a fényfüzérek,

És minden meghitt boldog ének,

Melegen ég, ragyog.

De a vers, az más ragyogás:

Varázslatos,

S távoli, mint a csillagok.

És egy kicsit te is benne vagy,

És egy kicsit én is benne vagyok.

 

És ha néha elolvasod

És szomorú vagy,

Gondolj arra: jó üzlet volt,

Nagyon megérte!

Nem húzott le a piacon senki.

Nem fizettem semmit sem érte.

 

2023. 11. 08.

 

 

 

 

 

 

Beck Brigitta
Author: Beck Brigitta

Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 22 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az elhagyott esernyő átka

  Volt egyszer egy magányos ember, Férfiként jött a földre lelke. Nem lelte a szeretet hangját, Ezért soha nem csapott lármát.   Volt neki gyönyörű

Teljes bejegyzés »

Mindenkinek adtam

Volt, akinek nevetést. Volt, akinek könnyeket. Adtam magamból reményt, aztán el is vettem. Valakinek emlékeket. Valakinek feledést. Valakinek csak a csendet adtam, hogyha kért. Volt,

Teljes bejegyzés »
Prózák
A. J. Vale

A kastély

– Mindjárt itt van Halloween, csináljunk valami különlegeset! – lelkendezett Linda barátnőm a telefonban. – Kicsit félek a különleges ötleteidtől – próbáltam óvatosan fogalmazni, nehogy

Teljes bejegyzés »
Prózák
A. J. Vale

Az ördög maga

Mélyen aludtam. Az idilli álomképek egymást váltották, majd váratlanul átcsaptak egy valódi rémálomba. Valami erősen megragadta a karom, éles karmai a húsomba mélyedtek, kiserkent a

Teljes bejegyzés »