A világban csak parány egy pont vagyok.
Nem tehetem sokszor meg, amit akarok.
Nem úsztam delfinekkel sem a tengerben.
Még saját otthonra sem sikerült lelnem.
Nemcsak a lakásom, életem is bérlem.
Ára van az összes, minden egyes évnek.
Remény nem áltat, meggyengült elhalón…
Ennyi mit elértem, meg kellett alkudnom.
Tán csak egy pont, … nem szép vonal vagyok,
Létem nem hagy mély nyomot az élet-lapon,
De lelkem tiszta, megbántam vétkeim nagyon.
Sikerülhet éltemre is…. végül pontot raknom.
Author: Szilágyi Tünde
Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtem. Gyermekkoromban családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Eleinte lelki késztetés, egyfajta kényszer vezérelt a versek irányába, majd időközebn mindinkább önkifejező-és örömforrássá váltak számomra. Örömmel tölt el, hogy megoszthatom érzéseimet és gondolataimat más emberekkel. Könnyen tudok azonosulni mások érzelmeivel, például fájdalmával. Amikor leírom ezekeket, "kiírom magamból" letisztul az "érzelmi vihar" a lelkemben,. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az egyszerű embereket is. Hiszem, hogy bár mindannyian egyediek, és különlegesek vagyunk, az érzelmek, melyekkel nap, mint nap szembesülünk, nagyon is hasonlóak. Egy megfelelő vers segítségével az az ember is képes lehet "kiönteni" a lelkét és elmondani az érzelmeit, akinek nehezebb a saját gondolatait versbe szedve önmagát kifejeznie. Remélem, hogy segíthetek neki ebben a megtisztelő feladatban.