Jó reggelt!

Érzed? Persze. Ruháim illata. Te még otthon? De visszajössz? Sietek haza. Hajnal négy. Hogy repül az idő! Másodállásban.
Rámdudálnak. Kicsi a kocsi, de megáll.
Tolja a halál. Meg én a Margit-hídon. Szemben a forgalommal.
A fotógépek hátul pihennek. Én nem. Csak tolom. Tele van a kezem autóval.
Közben agyalok. Pénzem semmi. Újabb felszólító levél. Azt hiszik, fizetek. Hülyék.
Ha pénzem volna, adnék. De nem nekik. És végre jóllaknék.
Csekkel a fogaim között? Csak hiszik!
Négy harminc.
Csak hazaérek. Találok csigatésztát. Sós víz forral. Tészta bele.
Gondolom pihenek egyet. Ruhástól sikerül. Ébredek. Valaki köhög nálam. Én.
Reggel öt.
A víz eltűnt. A tészta forró. Zseblámpával vágok utat. Baromi füst.
Nem a Milán. Minden ruhám. Nem is gondoltam. Pirosan izzik a reggelim.
Gáz lezár. Szem nem. Folyik a gyöngy. Igazi hamubansült a táp. Fele sem tréfa. Az egész az!
Öt harminc.
Rohadt egy idő. Buszon olvasás. Van mit. Levélözön.
Engem mindenki felszólít? Pech! Apeh, verseny külföldön, tartozás. Még egy. Apu beteg. Megcsörren a gatyám.
Na annyira nem acélos.
Kutat. Felfedez. Talál.
Száznégy forint. Ennyi. Maradt a kölcsönből. Persze hó végéig. Megérkezek.
Munka. Köszönőgép. És mosoly. Csak az arcon. Belül füst. És sötét. És gyöngy. Meg a várakozás. Munka. Pénz nincs. Munka. Pénz most sincs.
Jókedv jön valahonnan. Jobb illat. Fények. Emberek.
Majd süt a nap. Valamikor. Valakire.
Telefon. Mondom: meghívlak borozni. Ha hazamegyek. Késel?
Addig kiengedem a gőzt. És a füstöt. Keresem a pénzt.
Nagy a kezem, nagy a zsebem. Hopp, egy kis apró! Az a 104 forint! Nem lett több!
Elég egy kóstolóra! Igyad. Ez is ünnep.
Minden nap az.
Azért adj egy kortyot. Örülök, hogy megjöttél. Gyere mesélj! Itt egy jó szó. Tedd el nyugodtan. Holnapra is marad. Tényleg!
Szeretsz te engem egyáltalán?

Jó reggelt!

Bujdosó Miklós Gábor
Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole 

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bennem élsz Anyukám

Még hallom a lépted álmaim mélyén, még látom a mosolyod pirkadatkor. Nem fogtam elégszer a kezed, Anyám, visszahoznám a múltat számtalanszor. Eltelnek a napok a

Teljes bejegyzés »

Egyedül lépek

Egyedül lépek Nem bántok mást, nem bánt senki, csend ölel át, nem kell félni. Nincs, aki mellettem ébred, nincs titok, így baj se érhet. Nem

Teljes bejegyzés »

Gödrö

Gödrö   Fertye befce, hujo pirinty Menve henceg, hiú kicsit Légte fesdeg, arta hébej Fénye beteg, arca rémes   Tuptra guzno sepernye firten Fura muksó

Teljes bejegyzés »

Sziportya

Sziportya   Biggyenő botorka szuttyogó mandrócska, fecser löcsögés. Plattyan fásin cuccano fotyelre. Repcsen a pityerke, grumlija retye Csicser a kalimpa, pintyő talipa. Vartyogó poetra, blablabla

Teljes bejegyzés »

Szabadon

Szabadon   Lobogsz, lebbensz fel, fel az égre. Fáklya lettél, mely felperzsel végre. Kergetőzöl fecskeként a hajnali fénnyel.   Holdként született törhetetlen vágyad. Csillagok közé

Teljes bejegyzés »

Fájdalom

A fájdalom: alkoholista rokon, Csak én ismerem igazán Sajátomat, ki sajátos, Szerethető szeszkazán   Toxicitás felső fokon Végigkísér s végig kísért, Árt nekem: ez világos,

Teljes bejegyzés »