Jó reggelt!

Érzed? Persze. Ruháim illata. Te még otthon? De visszajössz? Sietek haza. Hajnal négy. Hogy repül az idő! Másodállásban.
Rámdudálnak. Kicsi a kocsi, de megáll.
Tolja a halál. Meg én a Margit-hídon. Szemben a forgalommal.
A fotógépek hátul pihennek. Én nem. Csak tolom. Tele van a kezem autóval.
Közben agyalok. Pénzem semmi. Újabb felszólító levél. Azt hiszik, fizetek. Hülyék.
Ha pénzem volna, adnék. De nem nekik. És végre jóllaknék.
Csekkel a fogaim között? Csak hiszik!
Négy harminc.
Csak hazaérek. Találok csigatésztát. Sós víz forral. Tészta bele.
Gondolom pihenek egyet. Ruhástól sikerül. Ébredek. Valaki köhög nálam. Én.
Reggel öt.
A víz eltűnt. A tészta forró. Zseblámpával vágok utat. Baromi füst.
Nem a Milán. Minden ruhám. Nem is gondoltam. Pirosan izzik a reggelim.
Gáz lezár. Szem nem. Folyik a gyöngy. Igazi hamubansült a táp. Fele sem tréfa. Az egész az!
Öt harminc.
Rohadt egy idő. Buszon olvasás. Van mit. Levélözön.
Engem mindenki felszólít? Pech! Apeh, verseny külföldön, tartozás. Még egy. Apu beteg. Megcsörren a gatyám.
Na annyira nem acélos.
Kutat. Felfedez. Talál.
Száznégy forint. Ennyi. Maradt a kölcsönből. Persze hó végéig. Megérkezek.
Munka. Köszönőgép. És mosoly. Csak az arcon. Belül füst. És sötét. És gyöngy. Meg a várakozás. Munka. Pénz nincs. Munka. Pénz most sincs.
Jókedv jön valahonnan. Jobb illat. Fények. Emberek.
Majd süt a nap. Valamikor. Valakire.
Telefon. Mondom: meghívlak borozni. Ha hazamegyek. Késel?
Addig kiengedem a gőzt. És a füstöt. Keresem a pénzt.
Nagy a kezem, nagy a zsebem. Hopp, egy kis apró! Az a 104 forint! Nem lett több!
Elég egy kóstolóra! Igyad. Ez is ünnep.
Minden nap az.
Azért adj egy kortyot. Örülök, hogy megjöttél. Gyere mesélj! Itt egy jó szó. Tedd el nyugodtan. Holnapra is marad. Tényleg!
Szeretsz te engem egyáltalán?

Jó reggelt!

Bujdosó Miklós Gábor
Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole 

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A pad a tóparton

A pad a tóparton   A városi tópart délutáni fénye mindig aranyszínűre festette a vizet. Lilla gyakran járt ide tanulni, mert a hullámok halk csobogása

Teljes bejegyzés »

Álmodtam

Füstszínű szunnyadással ketyegnek a percek. Színes álmok gördülnek a homloklebenyre feszített vászonlepedőn. Hajnali harmatot csal homlokomra a felidézés. Nem maradt más, csak az emóció. Author:

Teljes bejegyzés »

Önző vágy 

Egy el nem múló érzés Ha szeretők lennénk, Elég lenne egyetlen ölelés, Hogy ne érezzük többé üresnek magunkat?   Vagy lehet, hogy ezt a magányt

Teljes bejegyzés »

Bújócska

próbálom megérteni: mit jelenthetsz nekem potenciálod levegőt ad, mi történik velem? poétikus gondolataim sorra nyelem pocsékolni rímeket rád – elment az eszem? pimaszságod szándékos, nem

Teljes bejegyzés »

Szívrágó

Rájöttem, hogy nem szeretlek, Mert a dolgok belül tönkretesznek. Az a sok apróság, Mi a szívem behálózta már.   Szívrágó féreg, A te koszod. Vérré

Teljes bejegyzés »

Balassi Bálint emlékére

Balassi Bálint emlékére     Lantodnak pengése, a hős kor zengése szívünkben büszkén dobog. Vitézi életed költőként élhetted, neked az volt szép sorsod. Verseidnek fénye

Teljes bejegyzés »