Tudom, hogy ugyanúgy hiányzok neked,
Mint amennyire te hiányzol nekem;
Szemedből szinte csordulnak a könnyek
S nélkülem a már a napod is üres.
Hiába foglalod el magad,
Az valamiért nem ugyanolyan.
Nincs meg a másik feled,
Hiányzik az, ki mindig itt volt veled.
Most kicsit szét lettünk szedve,
Tán csak napokra, de inkább hetekre.
Nehéz nem gondolni rád,
Hiányzik a melletted átélt mennyország.
2024. 01. 17. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Már egészen fiatalon elkezdtem megismerkedni a történetmesélés, a gyerekversek és mondókák világával. Még óvodásként találtam ki saját kis történeteimet. Általános iskolás éveim alatt még inkább megszerettem az anyanyelvemet, és rengeteget meséltem édesanyámnak és a nagyszüleimnek a saját kis világaimból. Később, középiskolás koromban, a zenés-dráma tagozaton verseket és dalszövegeket is írtam, és a szenvedélyem a történetmesélés iránt is megmaradt. Egy baleset és egy szerelmi csalódás hatására újra visszatértem az íráshoz, és azóta is folytatom, téglánként építgetve szerzői pályafutásom.
