Mesélni, mesélni, mesélni

Senki nem emlékezett, mikor vált szokássá, hogy vasárnap esténként a falubeliek összegyűltek, tüzet raktak, és a köré telepedve hallgatták az öreg mesemondót. De az biztos, hogy minden héten ott volt a település apraja-nagyja, és együtt hallgatták a csodás történeteket. Időnként saját kalandos életének egy-egy eseményét elevenítette fel az öreg, máskor régi népmeséket hallhattak tőle, és olyan is előfordult, hogy a maga által kitalált, fantasztikus sztorikkal szórakoztatta az egybegyűlteket.

Évtizedek teltek el így, de a mesemondó nem fogyott ki a történetekből. Soha nem hallották tőle kétszer ugyanazt a mesét. Aztán egyik évben azt vette észre, hogy elkezdett megcsappanni a hallgatósága. Kérdezgette az embereket, mégis mi ennek az oka. Elmondták neki, hogy egyeseknek a munka vagy iskola mellett nincs már idejük ilyesmire, mások inkább könyvekben vagy a televízióban keresik a szórakozást. Sokakat pedig egyszerűen nem is érdekeltek már a történetek.

Az öreg mesemondó sajnálkozva csóvált a fejét, de azért ugyanolyan lelkesedéssel folytatta a mesélést ezután is. Egyetlen vasárnapot sem hagyott ki. Pedig szép lassan elfogyott mellőle a hallgatóság, végül már csak egy kíváncsi testvérpár maradt. Aztán elérkezett az a nap is, amikor ők ketten sem jelentek meg, és attól kezdve többé egyetlen arcot sem látott a tűz mellett. De ő azért rendületlenül kijárt a mesélő helyére.

Nem a tábortűznek, nem a csillagoknak, és nem is a sötétben megbúvó állatoknak mesélt. Az sem számított, hallgatja-e egyáltalán valaki vagy valami. Csak a maga kedvére mondta. Mesélt, mesélt, mesélt tovább.

Barna Benedek
Author: Barna Benedek

Lengyel Menyhért és Veres Péter szülővárosában nőttem fel, a csodás világokat és különös figurákat felvonultató történetek bűvöletében. Idővel magam is elkezdtem ilyeneket kitalálni, a sztorik egy része pedig végül betűk és szóközök halmazaként egy lapon vagy fájlban végezte. Eleinte az ötleteimből többnyire rövidebb-hosszabb novellákat farigcsáltam – illetve néhanapján, ha az ihlet úgy hozta, megformáltam egy-egy versfélét is –, aztán a közelmúltban úgy döntöttem, hogy ideje nagyobb lélegzetű alkotásokba vágni a fejszét. A témát, műfajt, és hangulatot illetően szeretek kísérletezni. Terveimet pedig nem is számolom. Sokáig nem kerestem igazán a lehetőségeket a publikálásra, csak az utóbbi időben kezdtem ezzel foglalkozni, nagy örömömre nem is eredménytelenül. Egyik első hosszabb munkám – egy mesegyűjtemény – az Irodalmi Rádiónál talált otthonra, a 2024-re tervezett könyvkiadások között szerepel. Emellett elkezdtem ide, erre az oldalra feltöltögetni a szerzeményeimet, és időközben néhány rövid írásom nyomtatásban is megjelent: – „A gödör” című novella a „Cirkusz a moziban” antológiában (Irodalmi Rádió, 2023) – „A kivételes nap” című vers a „Szerelmemnek Bálint-napra 2024” antológiában (Irodalmi Rádió, 2024) – „A gép, ami minden kívánságot teljesít” című mese a „Szitakötő” folyóirat 65. (2024/1.) számában – A „Miért ment szabadságra a Húsvéti Nyúl?” című novella a „Mit rejt az üde függöny?” antológiában (Irodalmi...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

8 + 1 =

Uncategorized
Halászné Magyar Márta

Gyümölcsöt érlel a nyár

Nyár ízletes gyümölcsöt érlel, aszal, fény a víz tükrében fürgén táncol, nem állíthatja meg más, csak zivatar, lepke libbenve virágokat számol. Falevél alig mozdul, szellő

Teljes bejegyzés »

Hidegrázás

Amióta megismertelek (még csak neten, nem személyesen), Nem tudlak kiverni a fejemből S máris ráz engem a hideg ettől. Eszembe jutnak emlékek, Rossz tettek, de

Teljes bejegyzés »
Versek
Tarrósi Éva

csak hagyom

csak hagyom fájjon a szívembe marjon a porba taszítson   csak hagyom fáradjon ereje elfogyjon a fájdalom meghaljon   csak hagyom felrázzon egészen elnyeljen új

Teljes bejegyzés »

Szerelmes akrosztichon

Gyermeki kacajod tölti meg szívbéli Űrömet. Lehet, hogy ez a versem csak kósza Ötletek sorhalmaza. Lehet, hogy ez a versem üres, Ötlettelen. Mit ér ez

Teljes bejegyzés »

A tavasz illata

Ölel a csönded, simogat, Míg a szívedben keresed önmagad, Öröklétem e pillanat. Tavasz illatban fürdőzik a hajad. Szemeid tüzét szívembe elrejtem, Akár napfényt a rengeteg,

Teljes bejegyzés »