A Város és én

Nem ismer a Város, én sem ismerem.
Idegen számára kihült kezem.
Nem ismer a Város, nekem is idegen.,
hiába vallottam neki hideg teleken.

Nem szeret a Város, én sem szeretem.
Tizenöt éve a kegyeit keresem.
Nem szeret a Város, én sem hitegetem,
ha nem szeret, hát kedvét nem lesem.

Külön utat járunk, a Város és én.
Ő valahol a szívében, s én a peremén.
Másik úton járunk, a Város és én,
talán összeérünk egy új élet metszetén.

Veress Zita
Author: Veress Zita

Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Síromra hull majd…

Meghaltam és elégettek, sírgödörbe eresztettek, hamvaimmal elföldeltek. Miután már régóta ott pihenek, és síromra hull majd, szemét, s fenyőnek ága, kérlek ne söpörd le azt!

Teljes bejegyzés »

A Boldogság

Van egy szó: Boldogság. Bár sokat hallottam róla, az igazat szólva nem tudom, hogy mit jelent. Tartalmát ismerni mégis, be jó volna, Istenem! És ha

Teljes bejegyzés »

Siket rocker

Az ember általában tervez. Imádjuk előre eldönteni, hogy mit, hogyan, mikor és miért fogunk csinálni. Csakhogy, a lehető legtöbb esetben az Élet ezeket a célokat

Teljes bejegyzés »

Terheken túl

Kellemes tavaszi este volt. Kinyitottam az ablakom, hogy jöjjön be egy kis friss levegő. Az ágyamon ültem, ami közvetlen az ablakom alatt volt. Sokszor merengtem

Teljes bejegyzés »

Csillagküldetés

Csillagküldetés Egy aprócska fénypont szeretnék lenni, Éj-palástban sötétlő házak felett Reszkető parázsként világítani, Hogy megtört szívek vigaszra leljenek. Csillagként hullnék le a magas égről, Ne

Teljes bejegyzés »