Élted és éltem
Nyaraink fülledt éjszakáit
Tikkadó messzeségből tűnt csak el
a remény.
Csókod és szorításod lüktet ereimben
Pára és remegés fülsiketítő hullámai.
Csak a forróság maradt
Élted és éltem a lángoló magányt.
Megéget a röpke gondolat
Mint tüzes parázs talpamon.
S a seb örök nyoma
Lépteim után jár.
Author: Kardos Judit
Kardos Judit vagyok, Pécsett születtem, Zalaegerszegen élek. Szociális területen dolgozom, a Magyar Vöröskereszt munkatársaként. Kamaszkoromban már írtam verseket, rajzolni is nagyon szerettem. Majd következett egy hosszú szünet, mostanában ismét elkezdem újra írni, festeni. Örülök, hogy verseim nemcsak számomra érdekesek, remélem egyszer a képeim is szélesebb körben ismertek lesznek.
