Érezni akarom a szavakat
Élni őket
Égessenek, vagy
Hűvösen fürödjek csengő párájukban
Megigéznek, tombolnak, zajongnak,
Körbe vesznek.
Képmutatók azok,
Kik csak használják őket,
S mint piszkos ruhát, végül
szennyesbe dobják.
Nem érzik tüzüket, lázukat,
Vad görcseiket.
Tisztítva, sterilen, fel-le veszik.
Nem lélegzik be lépten-nyomon illatukat.
Nem ízlelik tiszta ízüket, fájó magányukat nem húzzák magukra.
Leírják, éneklik, kinyomtatják.
Ridegen, nyelvtanilag megfelelőn rakosgatják
össze.
Gondolják és hallják. Szépen, megfelelőn.
Nem járja át őket a szavak nagy tébolya.
Nem kóstolják meg soha belsőjük. Nem adják oda maguk,
Így a szavak sem tárják fel nekik valódi
Titkaikat.
Author: Kardos Judit
Kardos Judit vagyok, Pécsett születtem, Zalaegerszegen élek. Szociális területen dolgozom, a Magyar Vöröskereszt munkatársaként. Kamaszkoromban már írtam verseket, rajzolni is nagyon szerettem. Majd következett egy hosszú szünet, mostanában ismét elkezdem újra írni, festeni. Örülök, hogy verseim nemcsak számomra érdekesek, remélem egyszer a képeim is szélesebb körben ismertek lesznek.
