Drága Anyukámnak

Pelyhedző tollú kismadár voltam 

Mikor először megláttalak. 

Olyan voltál, mint az éltető nap- 

Ahogy melengetted sorsomat. 

 

Ott voltál …mikor bajban voltam. 

Támaszt keresve hozzád bújtam. 

Szépet s jót tettél tarisznyámba 

Világom míg bevándoroltam. 

 

Olyan meleg, vidám, erős vagy! 

Olyan jó, hogy itt vagy Te nekem! 

Köszönet mindenért, amim van. 

Anyukám, annyira szeretlek ! 

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szerelem

A Hold fényfolyosóján szótlanul állva, Szembe jött velem a titok igazsága. Leomló fátyolként terült el előttem, A vörösen csillogó, aranyló vízszőnyegen.   Lebegő némasággal csodáltam

Teljes bejegyzés »