A nyirkosan forró, fülledt és fekete nyárvégi estbe fülsiketítően tép bele a metált játszó banda basszus gitárosa. A két nő kezükben sörrel, és füstölgő cigarettával egyensúlyozva próbálja magát a tömegen átverekedni, hogy érezhessék a rock n roll szabad életérzésének a lüktetését. Lila és sárga fénycsóvák villóznak, melyekben milliónyi éjszakai bogár járja vadul cikázó táncát. Hozzájuk hasonlóan a koncert közönsége is vadul, egy emberként csápolva, együtt mozogva hullámzik. Az egyik nő – negyvenes évei elején járhat ‒, szakadt, rongyos, kopottas farmerszerkóban veszettül rázza fejét. Festett szőke haja zabolátlanul repked arca körül. Zöldesszürke szemeiben kitágult pupillái arról tanúskodnak, hogy az alkoholfogyasztással csínján kellene a továbbiakban bánnia. Mellette nyugtalanul ácsorog a tőle pár évvel ifjabb barátnője, aki vele ellentétben nem élvezi a koncertet. Sötétbarna hosszú haja, fekete, szorosan a testére tapadó latexnadrágja, valamint szintén fekete és alakját kihangsúlyozó kis felsője miatt simán elvegyülhetne a többi rocker között, de barna szemei józanul, élénken csillognak. Aggódva figyeli barátnője bizonytalan mozdulatait. A tömeg elején, és annak is a szélén állnak. A barnahajú láthatóan tart az embertömegtől. Innen biztosabb a menekülés, már amennyiben arra kerülne sor. Szőke barátnőjének más gondja sincs, csak önmagáról megfeledkezve rázza fejét és a testét egyaránt. Sűrűn kortyol a sőréből, majd miután sajátja hamar elfogy, sóvárogva néz barátnője sörére.
‒Mi van Magdi, miért nem iszol, tán nem ízlik ‒ ittas röhögés közepette kérdi ezt tőle, s észre sem veszi, hogy barátnőjét idegesíti az ő italozása. Ezt az alkohol ködén át nem látja, ezért egy nagy csuklás után így folytatja ‒, úgy látom, nem érzed magad túl jól.
Eközben Magdi azon mérgelődik, hogy Tünde, miért nem képes józanul is hozzá hasonlóan jól érezni magát, de a békesség kedvéért hangosan csak annyit mond.
‒Nyugi Tünde, minden rendben van, csak még nem tudtam felvenni a többiek rezgését.
‒Bébi, ez egy rockkoncert és nem valami elcseszett jógacsoport, ‒ fröcsögi részeg sértettségét barátnőjére Tünde. Majd aggódva körülnéz, s így fordul, Magdihoz ‒ Hol lehet már Bandi, a zenekar percek óta nyomatja, de az én szerelmem sehol.
Tünde ránéz barátnőjére, s közben hálát ad, amiért az imént emlegetett Bandi még nincs jelen. Egy részeg nővel sem könnyű bánni, hát, még ha ott van a pasija. Fogalma sincs, mit fog velük kezdeni a koncert végéig. Minden vágya volt egy barátnős lazuló este, de nem ilyent képzelt el. Morfondírozásainak végül az emlegetett Bandi érkezése vet véget. A férfi barátnőjénél pár évvel fiatalabb. Első ránézésre még jóképűnek is nevezhetnénk ‒ magas, karcsú testalkatú, világosbarna sűrű rövidhajú, világító kékszemű ‒ a szépséghibája csupán annyi, hogy csontrészegen érkezik a két nőhöz. Magdi már Tünde részegségétől is pocsékul van, de Bandi látványa, csak tetézi azt. Egy perccel később Magdi helyzete még rosszabbra fordul. Tünde miután ki tudja hányadik sörét lehúzva örömében összetapad Bandival, egy forró csók után közli, muszáj felkeresnie a mosdót. Magdi kétségbeesve néz tántorgó léptekkel távolodó barátnője után. Most mi a büdös franchoz kezdjek ezzel az átkozott helyzettel? Neki is sürgető volna mosdóba menni, de nincs kedve barátnőjével tartani. Elszomorítja Tünde mértéket nem ismerő italozása. Kételyeitől alig észleli Bandi éhes, a részegségtől bamba, tompa tekintetét. Egyszer-kétszer felüvölt a zenekar által játszott dalból néhány részletet, de szemét le sem veszi a nőről. Magdi már nem csak a tömegtől feszeng. A részeg, tolakodó pillantások barátnője pasijától tovább növelik a feszültségét. S ha ez már így is nem volna elég, Bandi bizalmasan közelebb húzódik hozzá.
‒Túlöltöztél egy rockkoncerthez képest, de vadítóan nézel, ki ‒ lihegi bizalmasan, s a részegségtől nem látja, hogy Magdi undorodva fordul el az áporodott, alkoholgőzős leheletétől. ‒ Ha nem lennétek Tündével barátnők, biztos lehetsz benne, jól megcsinálnálak.
Pofátlanul méregeti a nőt, akit teljességgel letaglóz a mocskos ajánlat. Ez mit képzel magáról, hogy ő és én, ha pusztán ketten élnénk a bolygón, akkor sem állnék le vele. Durva visszavágásra készül, amit csupán Tünde visszatérése fékez vissza. Magdit dühíti a két ember állapota, minden gátlást nélkülöző tréfálkozása. A helyzetet tovább rontja, hogy szemérem nélkül fogdossák egymást, mintha ő ott sem volna. Bandi két simítás és csók között pimasz pillantásokkal bombázza Magdit, aki laza nőnek tartja magát, ám otthon belé más viselkedési normákat véstek. Két órával később a koncert végén megkönnyebbülten búcsúzott el barátaitól.
Másnap a munkahelyéről hazafele menet azon tűnődött, miképp hozhatná kíméletesen Tünde tudtára Bandi tegnap esti ocsmány viselkedését. Szerette Tündét, de nem kívánt még egy hasonló kínos közös élményt kettőjükkel átélni. Gondolatai zakatolásába a telefonja csengése szólt bele.
‒Szia, Magdi, na, milyen volt a tegnap este, ‒ csicseregte a telefonba Tünde kissé rekedt hangon az előző este dorbézolás következményeként. ‒ Mond, hogy legalább felerészben te is olyan jól érezted magad, mint mi.
‒Nem az én világom a metál ‒ Magdi még mindig tanácstalanul küzdött önmagával, mert utált hazudni. Viszont érezte, ez a pillanat még nem lehet az igazságé. ‒ Engem zavart a tömeg, és a hatalmas zaj.
‒Mesélte Bandi, milyen kis riadt voltál, míg én a mosdóban szerencsétlenkedtem. Azt is elárulta, ‒ Tünde hangjába valami idegen, fura szín költözött, amit Magdi addig még nem hallott tőle, ‒ hogy még közelebb is bújtál hozzá, mint, amennyire ő kívánta volna. Tudod milyen gátlásos az én Bandim.
Magdit majd szétvetette a düh barátnője szavai hallattán. Még hogy a kívánatostól közelebb merészkedett a férfihoz. Magdi és Tünde egy szakrendelésen ismerkedett meg, ahova Magdinak többször is vissza kellett mennie. Az egyik alkalommal elérhetőségeket cseréltek, majd néhány héttel később találkoztak is. Tünde akkori többéves kapcsolata csúnya szakításba torkollott. Magdinak mindig is különös érzéke volt az emberi természethez, továbbá a gondokból fakadó fájdalmak vigasztalásához. Rövidesen testi-lelki jóbarátnőivé váltak egymásnak. Tünde nehezen tette magát túl a szerelmi fiaskóján, ezért internetes társkeresésbe kezdett. Hamar megismerkedett Bandival, akit első találkájuk után az igazinak érzett. Eszeveszett, vad szerelmi viszonyba kezdtek, ami negyedév után komoly élettársi kapcsolattá érett köztük. Kezdetben Magdi örült Tünde új szerelmének, ám lelkesedése hamar visszájára fordult. Magdi ugyanis már ekkor felfigyelt rá, hogy Tünde többször tett utalást az italra. Mind többször érezte is barátnőjén az alkohol fogyasztását. Aggódva féltette Tündét, de tehetetlen volt. Tünde minden találkozójukon ragaszkodott hozzá, hogy telefonon felhívja Bandit, s ha csak egy-két mondatot is, de beszéljenek egymással. A két emberben semmi közös nem volt. Egyet kivéve. Mindkettőjüknek fontos volt Tünde, ezért váltottak pár üres mondatot, hogy a nő kedvére tegyenek. Erre most tessék, az a fajankó még elhiteti Tündével, hogy ő próbált hozzá közeledni. Magdi ezúttal azt érezte, hiába nem szokott mások dolgába avatkozni, itt és most muszáj lesz őszintén megvédeni magát.
‒Istenem Tünde, tudom nem fog tetszeni, amit mondani fogok, de ‒ nagy levegőt vett, hogy megőrizze nyugalmát, majd így folytatta ‒ nem igaz a barátodhoz való közeledésem.
‒Nem vagyok féltékeny, nehogy azt hidd. Csak pindurkát meglepődtem a Banditól halottakon.
‒Ismersz Tünde, nálam szóba nem jöhetne egy Bandihoz hasonló figura. Na, figyelj ide, ‒ ekkor Magdi hangja már reszketett. A puszta feltételezés is sértő volt, hogy ő és az a harmadosztályú bugris közelebb kerülhetnének egymáshoz. ‒ akkor elmondom neked, hogy a te Bandid kikezdett velem, és amíg a mosdóban voltál, majdnem rám is mászott. Azt is mondta, ha nem lennénk ilyen jóbarátnők, ő bizony jól megcsinálna. Épp ki akartam ezekért osztani, amikor visszatértél.
Tünde egy hosszú pillanatig hallgatott a vonal túloldalon. Érezhetően sistergett a két barátnő között a feszültség. Magdi úgy érezte, most barátnőjén a sor, hogy válaszoljon az általa elhangzottakra.
‒Nem hiszek neked Magdi, mert már az elejétől azt éreztem, féltékeny vagy a boldogságunkra. Bandival pont ezért szerettünk volna téged is sok mindenbe bevonni, de ‒ hangjából áradt a csalódottság. Végül bosszúsan oda vágta Magdinak. ‒ Ezután minden másképp lesz. Ne csodálkozz, ha azt mondom, a barátságunknak ezennel vége. Többé hallani sem akarok rólad. Számomra Bandi az igazi szerelem.
Magdi teljesen megdermedt, mert elválasztani semmiképp nem akarta barátnőjét a szerelmétől, de ezt a hozzáállást sem várta volna Tündétől. Nem látta a másik arcát, és nem is volt rá szüksége. Hallotta Tünde hangjából a szilárd eltökéltséget. Majdnem biztosra vehette, hogy barátnője komolyan gondolta a barátságuk ilyen fura, visszavonhatatlan lezárását. Azért úgy döntött, tesz még egy próbát.
‒Ne csináld, Tünde. Nem szeretnélek téged elveszíteni. Csupán azért mondtam el, mert védeni akartam magam.
‒Nem érdekel Magdi. Döntöttem, Bandi többet jelent nálad. Nem foglak keresni, és többé te se keress. Vedd, úgy, hogy te meg én meghaltunk egymásnak.
Ezzel le is tette a telefont. Magdi azt hitte rosszul hallotta barátnőjét, és pár nap után Tünde majd meggondolja magát. Tévedett. Tünde komolyan gondolta, amit a barátságuk végéről felvázolt. Többé nem kereste Magdit semmilyen formában. A közösségi médiák platformjain megmaradtak egymás ismerőseinek, ám ezen kívül minden kapcsolat megszűnt köztük. Magdi sokáig bánta őszinteségét. Azzal legrémesebb álmaiban sem számolt, hogy Tündével való több éves igaz barátsága így ér véget.
Author: Szekeres Henriett
Szekeres Henriett vagyok. Egy eldugott Baranya megyei kisfaluban Kákicson éltem több évtizeden keresztül. Már ekkor is számosan biztattak az írásra, köztük újságírók is, ám nem hittem el senkinek, hogy esetleg valóban van tehetségem. Majd 42 éves koromban bekerültem egy nagy létszámú intézménybe, mivel született és súlyos mozgáskorlátozottként jöttem a világra. Történetemben ennek csupán annyi a jelentősége, hogy életembe 2020-ban beütött a krach, mégpedig a Covid-19 formájában. Minket, intézményekben élőket tragikus módon érintett a járvány, ugyanis 2020. március 8. és 2021. április 29. között bezártak. Ez idő alatt senki nem mehetett ki, de be sem jöhetett hozzánk senki. Mindezen körülmények igen megviseltek, s hogy időm hasznosan, értékesen teljen, elkezdtem az írás felé fordulni. A karanténban született írásaimból Szabó Zsuzsa többszörösen díjazott bábművész és rendező készített ALIBI címmel egy inkluzív színdarabot. Napról-napra mind többet és többet írtam. Aztán gondoltam, belevágok egy online módon, kezdő írók számára tartott íróképzésbe. Nagyszerűen sikerült, és hasznosnak is bizonyult. Ezután bátorkodtam még egy másikat is elvégezni. Az engem ismerők szerint a képzések sokat lendítettek íráskészségemen. Később pályázatokra is elkezdtem beküldeni az írásaimat. Egyik a karantén idején született művem különdíjat nyert egy pályázaton és több írásom került már be könyvekbe, továbbá egy könyvkiadó is megkeresett, ám anyagi megfontolások...