Az internet hálójában

Délutáni sétámat befejezve a közeli hegyek közül siettem hazafelé, hogy elküldjem megígért írásom este nyolcig Károlynak, az irodalmi lektornak.
Hét óra környékén megérkeztem. Van még időm! – gondoltam és feltettem egy teát főni, majd a laptopomhoz léptem. Ahogyan leültem, az oldalam megnyomta a zsebemben felejtett telefon. Kivettem. A készülék fázósan, sötét arculattal nézett rám. Teljesen lemerült a hidegben.
A melegben pihenő laptop viszont működött. Álmosan beengedett változó világába. Amint az internet hálót font körém, begépeltem a gmail betűit és vártam a jól ismert képet a monitoromon.

A megszokott „Bejelentkezési oldalát hamarosan frissítjük” tájékoztató sort már nem olvashattam el. Meglepetten néztem az új hírt: „Bejelentkezési oldalát frissítettük”.
Remek! – gondoltam magamban és gépelni kezdtem a „bujdosomiklos@gmail.com” szavakat. Vártam, hogy kérje a hozzá tartozó jelszót is, amikor megjelent két, keretbe foglalt üres terület:
„Családnév (nem kötelező)” – írta a képernyőre.
-Akkor nem időzök vele! – gondoltam és kattintottam a „tovább” lehetőségre.
Alatta felvillant a „keresztneve” kérés. Beírtam. Miklós.
Az „Enter” billentyűt megnyomva pirosra váltott a fekete keret. Elutasított! Pedig én, én vagyok.
Újra nekiálltam. A kíváncsi gép kissé szelídebben elém vetítette: „Mailcím vagy telefonszám”. Gyorsan beírtam a számom. 0670…
A keret megint elpirult. Beírtam +36-tal.
A gép piros lappal jutalmazott.

A türelmesen ketyegő falióra mintha kíváncsian rám pillantott volna. Láthatta, hogy a vonalas telefonon tárcsázom Károly számát fél kilenckor.
-Ne haragudj! – kértem. Küldöm az írást, csak még várj egy cseppet!
Várok, várok! – mondta fáradt hangon. Képzeld, – tette hozzá – sajnos nem tudok belépni a gmailembe, mert kiírja, hogy a „Bejelentkezési oldalát frissítettük”.

Laptopomba ismét bepötyögtem változatlan mailcímem, amikor úgy tűnt, a gép mérgesen összeráncolta homlokát és Morcos 12 betűtípussal felszólított:
-„Az Ön fiókjának biztonsága érdekében kérem igazolja, hogy Ön van a gépnél! Gmail címére elküldtük a beengedő kódot.”
Érdekes. Oda küldi, ahová nem enged be!
A biztonság kedvéért „Enter”-t nyomtam.
A rendszer szavakkal is tud pingpongozni. Azonnal válaszolt:
„400. Ez egy hiba. A szerver nem tudja feldolgozni a kérelmet, mert helytelenül formázott. Ne próbálja újra. Ez az összes információnk.”

Ledöbbenve néztem a vigyorgó monitort és fennhangon a rendszer családtagjait emlegettem szép szavakba foglalva, miközben mobilomat felnyársaltam a gyorstöltőre.
-Két percet kapsz! – kiáltottam a mikrofonjába és a géphez fordultam. Újraindítottam. Szegény nyögött egyet és fényt csiholt a képernyőre a kedvemért. Közben, mint egy kaparós sorsjegyet, nagy erővel dörzsölgettem régi telefonomat. Ahogy felmelegedett, a megértő szerkezet elővarázsolta a kódot!
Laptopomba beírtam a titkos számokat. Klaviatúrám elismerően mosolygott egyet és a net végre beengedett! Károly tízkor megkapta levelemet.

Bujdosó Miklós Gábor
Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Kis gyermekkorom óta olvasok és mesélek. Prózák, versek születtek kacskaringós életutam segítségével. Gyűjtöttem régi emlékeket idős emberektől és friss történeteket kaptam apró gyermekektől. Szállodákban dolgoztam és voltam kertész, fotográfus, evezős edző, így találkozásaimat papírra vetve igaz és kitalált emlékekkel próbálom meglepni az érdeklődőket. A szürreális, fordított mesék is a kedvenceimmé váltak a gyerekek rámhatásaként. Gabriella párom és Bálint fiam folyamatosan támogatnak, segítenek az utamon. Önálló mesekönyvem és egy kis verses kötetem született már, valamint antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Továbbra is érdekel, hogy miként érzi magát az Ecset, a Kisegér, az Ember, ha belép a történeteimbe. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

6 + 1 =

Casting

Casting. Egyed-Husti Boglárka írása   „Nem, nem és nem” -üvöltött Tibor, de úgy, hogy az egész stúdió beleremegett. „Ez így nem jó édesem, több átéléssel,

Teljes bejegyzés »

SZÜLETÉSNAPOMRA

Gránicz Éva: SZÜLETÉSNAPOMRA   Már jó ideje nem számolom az éveket, sajnos az úgy sem lesz kevesebb. Amikor a tükör elé állok, mindíg egy újabb

Teljes bejegyzés »

A jel

Titkok könyve ( részlet )   A jel   Földi életem legelső emléke meglepően korai. Talán féléves lehettem, amikor apám karján ülve megpróbáltam elérni az

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

Az utolsó tétel a listán

Gedeon nem szeretett idegenekkel szóba állni, ezért általában igyekezett kerülni az olyan helyzeteket, amikor erre rákényszerülhetett volna. Ha csak lehetett, bizonyos távolságot tartott az emberektől,

Teljes bejegyzés »

Költők,magyar költők

Edit Szabó : Költők,magyar költők „Én nem bűvésznek,de mindennek jöttem”, szíveket, lelkeket magamhoz kössem, szolgáljam az emberi érzéseket, nem másolok senkinek értékeket! Nem érdekel rangom,

Teljes bejegyzés »

Vidéki emlékeztető   Elröpült fölöttük a londoni repülő, és a vének integettek neki, az egzotikumnak, a többitől elütő tényező a város nyomát fedi,   itt,

Teljes bejegyzés »