Az internet hálójában

Délutáni sétámat befejezve a közeli hegyek közül siettem hazafelé, hogy elküldjem megígért írásom este nyolcig Károlynak, az irodalmi lektornak.
Hét óra környékén megérkeztem. Van még időm! – gondoltam és feltettem egy teát főni, majd a laptopomhoz léptem. Ahogyan leültem, az oldalam megnyomta a zsebemben felejtett telefon. Kivettem. A készülék fázósan, sötét arculattal nézett rám. Teljesen lemerült a hidegben.
A melegben pihenő laptop viszont működött. Álmosan beengedett változó világába. Amint az internet hálót font körém, begépeltem a gmail betűit és vártam a jól ismert képet a monitoromon.

A megszokott „Bejelentkezési oldalát hamarosan frissítjük” tájékoztató sort már nem olvashattam el. Meglepetten néztem az új hírt: „Bejelentkezési oldalát frissítettük”.
Remek! – gondoltam magamban és gépelni kezdtem a „bujdosomiklos@gmail.com” szavakat. Vártam, hogy kérje a hozzá tartozó jelszót is, amikor megjelent két, keretbe foglalt üres terület:
„Családnév (nem kötelező)” – írta a képernyőre.
-Akkor nem időzök vele! – gondoltam és kattintottam a „tovább” lehetőségre.
Alatta felvillant a „keresztneve” kérés. Beírtam. Miklós.
Az „Enter” billentyűt megnyomva pirosra váltott a fekete keret. Elutasított! Pedig én, én vagyok.
Újra nekiálltam. A kíváncsi gép kissé szelídebben elém vetítette: „Mailcím vagy telefonszám”. Gyorsan beírtam a számom. 0670…
A keret megint elpirult. Beírtam +36-tal.
A gép piros lappal jutalmazott.

A türelmesen ketyegő falióra mintha kíváncsian rám pillantott volna. Láthatta, hogy a vonalas telefonon tárcsázom Károly számát este fél kilenckor.
-Ne haragudj! – kértem. Küldöm az írást, csak még várj egy cseppet!
Várok, várok! – mondta fáradt hangon. Képzeld, – tette hozzá – sajnos nem tudok belépni a gmailembe, mert kiírja, hogy a „Bejelentkezési oldalát frissítettük”.

Laptopomba ismét bepötyögtem változatlan mailcímem, amikor úgy tűnt, a gép mérgesen összeráncolta homlokát és Morcos 12 betűtípussal felszólított:
-„Az Ön fiókjának biztonsága érdekében kérem igazolja, hogy Ön van a gépnél! Gmail címére elküldtük a beengedő kódot.”
Érdekes. Oda küldi, ahová nem enged be!
A biztonság kedvéért „Enter”-t nyomtam.
A rendszer szavakkal is tud pingpongozni. Azonnal válaszolt:
„400. Ez egy hiba. A szerver nem tudja feldolgozni a kérelmet, mert helytelenül formázott. Ne próbálja újra. Ez az összes információnk.”

Ledöbbenve néztem a vigyorgó monitort és fennhangon a rendszer családtagjait emlegettem szép szavakba foglalva, miközben mobilomat felnyársaltam a gyorstöltőre.
-Két percet kapsz! – kiáltottam a mikrofonjába és a géphez fordultam. Újraindítottam. Szegény nyögött egyet és fényt csiholt a képernyőre a kedvemért. Közben, mint egy kaparós sorsjegyet, nagy erővel dörzsölgettem régi telefonomat. Ahogy felmelegedett, a megértő szerkezet elővarázsolta a kódot!
Laptopomba beírtam a titkos számokat. Klaviatúrám elismerően mosolygott egyet és a net végre beengedett! Károly tízkor megkapta levelemet.

Bujdosó Miklós Gábor
Author: Bujdosó Miklós Gábor

Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok, mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, éttermi vezető, hivatásomként evezős edző. Igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. Önálló mesekönyvem 2007-ben jelent meg. 2024 Könyvünnepére megszületett a Lírában kapható új novellás kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/szokes-a-felhok-fole 

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


LÉGY A MINDENEM. Légy a múzsám,bírám,légy kritikusom. Légy szenvedésem,örömöm,bánatom. Légy életem,szerelmem,vágyam,álmom, csak közömbös ne légy,az lesz halálom. Szeress,őrült vad szerelemmel, akár langyos kihült érzelemmel, vagy

Teljes bejegyzés »

TADAM,TADAM,TADAM, Andalító lüktető ismerős dallam, tadam tadam tadam,szíved hangja. Nekem szól e dal’hisz bennem élsz, minden dobbanása egy drága emlék. Rabul ejtett varázsos éjszakánk, belém

Teljes bejegyzés »

MÉRT ÉPP TÉGED… Azt kérded mért épp téged szeretlek ? mondanám’tudom hallani szeretnéd, de még nem tudok,nem felelhetek. Nem mondhatok neked közhelyeket. Még új lelkemnek

Teljes bejegyzés »

EGY LÉLEK VÍVÓDÁSAI Késő éjjel volt.Ágnest ismét elkerülte az álom.A hetek óta tartó gyötrődés kialvatlanság kiült az arcára.Gyűrött volt,szemei vörösek,alatta mély karikák táskák.Pár kilótól is

Teljes bejegyzés »

Örök idő

Fiók mélyén sok ritka kincs, amit feledés ostromol. A fényben minden történet ismert részeire bomol: itt-ott szomorúság suhan, öröm szikrázik valahol, majd mind lecsillapodik és

Teljes bejegyzés »

Hála – most!

Gyötrődsz a múltadon, és szorongsz a majd miatt, pedig szép lehet ez is: az „éppen most” pillanat, csak nyisd rá a szemed, és a kóborló

Teljes bejegyzés »