Sebek

Sebek.

Hajnalban gyakran arra ébredek,
hogy szögek által átütött vérző sebek
fájdalma ébreszt s köszönti a reggelt
Tán eltévedtem, mire a nap felkelt
Az oldalam is sajog, ha oda nyúlok ,
sebhelyet észlelek.ezért oda fordulok
E furcsa képzelet hamar tovaszáll
átjárja vékonyodó agytekervényeim,
de befészkeli magát az emlékezetembe
Fájdalmas szívvel nap mint nap az látom
az emberi gyarlóság, mint elkárhozó átok
ismételten csak szeget vernek Krisztus kezébe
s éles dárdát döfnek a bűnnel meggyötört testébe
Hova fajult a teremtett földi élet,
Az emberi lét mondd mára mivé lett?
Zsákokba vart hullahegyek a harcmezőkön
bennük a gyűlölet minduntalan visszaköszön
Hol az egyke szája tele édességgel
Hol a gyereksereg koldul nappal és éjjel
Mondd Uram, mondd: milyen világba születtem
Milyen torzult lélek lakozik az emberben
Nap, mint nap szegeket ütnek tenyeredbe,
Te mégis irgalmat nyújtasz a megfáradt szivekbe
Ki fog emlékezni ránk, kik érted megszenvedünk
Könyörögve kérünk jó útra térjen ádáz ellenfelünk
Az oldaladból kifolyt véres-vízzel írjuk történelmünk?
És mi-mint Tamás- hitetlenül várjuk a megváltást?
Addj erőt, hogy mindenki hívő lélekkel várja a feltámadást.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

21 − = 18

Súlytalanság

Zuhanok hangtalan,  Belső zajom halványodik, S magam Rajzolom tenyerem vonalait:  Szeretek.    Arcom kivirágzik,  Szívem keringőt jár,  S játszik Bennem, velem a fény Itt nincs

Teljes bejegyzés »

Őszi íz

  Beleharapok az Almáspitébe; Benne van az ősz Magasztos igéje. A meleg zsibbadás, Álmodozás ébren Lüktetés, csillogás Hideg verítékben. Sok édes – hulló szó; Termés-zuhatag

Teljes bejegyzés »

Skizo

  Van egy részem – vagy egészem? Zavaromban nem tudom Mely fekete, és szúrós Mint vizekben a sulyom. S nem lehet engemet Szabadítani tőle Mert

Teljes bejegyzés »

Pantomim

Lépéseim árván konganak: Egy. Kettő. Sakktábla – arcodat rózsaszirmokkal rejtem el, Meddő csended átlényegül – hagyom. A csillagokat válaszul Fonott hajamba tűzöd: három. Érintésedben elidőzök,

Teljes bejegyzés »

Cserebogár a falban

Szegény pajor mire gondolhatott, amikor a csodálatos átalakulása során bogárrá változva azzal szembesült, hogy téglák közé, a falba született újjá? Mert van ilyen, én se

Teljes bejegyzés »

Ha a boldogság…

Ha a boldogság kismadár volna,bizonyára kalitkába zárnák.Mivel illékony érzés csupán,helyette megzabolázzák.Jaj, szegény boldogság,vajon mit vétettél mond?Rossz híredet keltik ott,ahol nincs egyetlen mosoly?Ne hagyd, hogy azt

Teljes bejegyzés »