A tehén, ki annyit eszik, mint egy ló,
De azt mondja, neki így a jó.
Tudja, hogy ez a vers neki szól,
Tudja, hogy róla van szó.
Nem árulom el a becses nevét,
Ki legelteti e versen szemét,
Elég, ha annyit mondok; csak egy tehén,
Ki énekel egy fa tetején.
Ül és azt énekli,
Hogy a fa tetején ül.
Az már nem is érdekli,
Ha sokáig tesz így, leszédül.
2024. 04. 14. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Már egészen fiatalon elkezdtem megismerkedni a történetmesélés, a gyerekversek és mondókák világával. Még óvodásként találtam ki saját kis történeteimet. Általános iskolás éveim alatt még inkább megszerettem az anyanyelvemet, és rengeteget meséltem édesanyámnak és a nagyszüleimnek a saját kis világaimból. Később, középiskolás koromban, a zenés-dráma tagozaton verseket és dalszövegeket is írtam, és a szenvedélyem a történetmesélés iránt is megmaradt. Egy baleset és egy szerelmi csalódás hatására újra visszatértem az íráshoz, és azóta is folytatom, téglánként építgetve szerzői pályafutásom.