Fiamnak

Ez a seb már sose gyógyul, s e gyász úgy fáj 

Hogy is tudná elengedni egy szülő a fiát? 

Annyi dédelgetett remény, és szeretet után 

Hogyan férhetnék most közelebb hozzád ? 

 

Hiszen megszülettél, s úgy tűnt, minden remek 

Csitítottalak, védelmeztelek, fogtam a kezedet. 

S mikor rámnéztél, a világ úgy lett kerek 

Olyan boldog voltam, hogy megismertelek. 

 

Majd egy vizsgálat után a bélyeg autizmus lett. 

Küzdöttem, hogy más legyen, s megmenthesselek. 

Éveken keresztül hűtlen álom hitegetett. 

Nem értettem,  ez meg hogyan történhetett. 

 

Aztán mikor már nem maradt több könnyem 

Másképp harcoltam érted a világ ellen. 

Megváltoztam. Dühös anyatigris lettem. 

Nem tudtam, kire vetítsem a mérgem.. 

 

Gyötrő fájdalom, ok és kiút keresése… 

Megváltást remélve minden apró jelben… 

S látni ahogy távolodsz, egyre messzebb tőlem 

Álmomban remélni, hogy anyának hívsz engem… 

 

Majd elfogadni, kivé váltál legvégül.. 

Hagyni messzebb menned, mert nem ment már egyedül 

Elengedni kezed, “Csak tudd, hogy szeretünk. 

Gondolunk rád akkor is, ha nem vagy velünk.” 

 

Feladtam hát. Kudarcot vallott szíven feszül. 

Rajta az anyaság ősi érzése mélyen ül. 

És a bárcsak-sóhaj soha ki nem merül, 

Hogy “Bárcsak minden máshogyan sikerül…” 

 

ÉS álmomban látlak egészségesen. 

Hallom hangod, amit hozzám idézel. 

Elmondom szeretlek, s tudom, hogy megérted. 

“Drága fiam, én bármit megtennék érted…” 

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében születtem, majd családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Kezdetben a versírás lelki késztetésből eredt, majd az évek múlásával még inkább önkifejező forrássá vált. Boldoggá tesz, amikor le tudom írni, amit gondolok, vagy érzek főleg azért, mert gyanítom, hogy sokan mások is hasonlóan éreznek és vélekednek, csak nem mindig tudják ezeket versbe önteni. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára könnyen érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az embereket.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az Óperenciás tengeren túl

Az Óperenciás tengeren is túl Az Óperenciás tengeren is túl Ahol a kurta farkú malac túr Tüntizők és alkohol abúzusban élők A társadalom peremén szendergők

Teljes bejegyzés »

Még hiszek benned

Még hiszek benned   Még hiszek benned, Hiába ül szívemen fájdalom; Te vagy nékem a boldogság, Te vagy minden bánatom.   Hallottam felőled jót, S,

Teljes bejegyzés »

A kopottas és viseltes utas

Mikor felszálltam a villamosra, ő akkor már ült. Onnan, ahol még volt szabad hely, éppen rá láttam. Kissé viseltes és kopottas volt. Talán egy kicsit

Teljes bejegyzés »

Elgurult évek

Mint a gyöngyök, amikor leperegnek, szakadt láncról, úgy gurultak éveim szerteszét. Lám, talán el is enyésznek, és nem lesznek maradásra érveim. Szerettem őket, egyenként mindahányt,

Teljes bejegyzés »

Rossz ébredés

Ma reggel úgy ébredtem, Hogy nem voltál mellettem, Pedig csak korábban keltél, Hogy anyósodnak segítsêl. Mégis eszembe jutottak A magányos éjjelek, Mikor nem voltál még

Teljes bejegyzés »