Anya

Természetesen édesanyám a múzsája az Anya című versemnek. Egy nagyon fontos üzenete van a versemnek minden édesanya de leginkább minden ember számára: a legnagyobb ajándékot, az ÉLETET édesanyánktól (édesapánktól is) kaptuk! Gondoljunk bármit is az életről, bármilyen is a viszonyunk anyánkhoz (apánkhoz) az Ő csodálatos teremtésükből, édesanyánkon keresztül érkezünk meg ide a földi világba. Anya című versem helyet kapott az Irodalmi Rádió: Szeretettel édesanyámnak című antológiájába, melyért hálás vagyok.

ANYA

Hogy mi is vagy TE nékem?

Hogy Lelkem, miért benned akart megszületni éppen?

Hogy szeretlek-e mikor veszekszel velem?

Hogy elég jó anyám vagy e nekem?

 

Drága Anya, nekem te vagy a minden.

Ha te nem vagy, én nem lehetnék itten.

A legnagyobb ajándék, amit adtál nekem,

nem más, mint maga a csodás életem.

 

Ha nem lennél, nem tudnám mi a szerelem.

Nem tudnám milyen édes a csók énnekem.

Nem érezném a virág és a sütemény illatát.

Nem látnám a napfelkeltét, s arcod mosolyát.

 

Anya, ha te nem vagy én sem létezem.

Nem tudom meg, milyen anyává válni,

aggódni, szeretni örökké szüntelen.

Te adtál nekem életet, ezért hálás lehetek.

 

Az anyaságod ne kérdőjelezd meg soha!

Hiszen olyan ajándékot adtál nekem,

amit nem adhat nekem, senki más oda.

Hidd el, számomra te vagy az ANYA.

Fitos-György Éva
Author: Fitos-György Éva

Szeretettel köszöntök minden kedves olvasót! Fitos-György Évának hívnak, Budapesten élek a családommal. Hálásan köszönöm, hogy tagja lehetek az Irodalmi Rádió alkotóközösségének. Olvasni gyermekkoromtól kezdve nagyon szeretek, mind a mai napig rengeteget olvasok, csak az érdeklődési köröm változott, fejlődött az évtizedek során. Bevallom az iskolai irodalom órákért nem rajongtam anno, bár hiszem, hogy fel lehet kelteni az irodalom iránt a fiatalok érdeklődését. Sosem gondoltam volna, hogy a felnőtt életem része lesz a versírás. Kamaszként írtam néhány verset, melyeket a szerelem illetve a szerelmi bánat ihletett, azt követően azonban 48 éves koromig egy sem született. 2023 tavaszán elemi erővel tört fel belőlem a Mi végre? Emlékezz című versem, melyben az emberi létezés értelmére keresem a válaszokat és úgy érzem a vers végére meg is találtam. Azóta közel 70 versgyermekem született, melyek a belső megéléseimet, a világlátásomat és lelkem mélységeit, dimenzióit közvetítik. Ők belőlem egy picinyke darab, ahogyan megélem önmagam és az ajándékba kapott életem. Mert élni egy csoda! Hiszem, hogy minden nehézség, feladat okkal jön az életünkbe, hozzánk tesz valamit, többek leszünk általa és fontos, hogy emellett képesek legyünk arra, hogy meglássuk az élet apró örömeit, csodáit. Természetesen nekem is vannak mélypontjaim és örömteli pillanataim, melyeket megírok a verseimben. Igyekszem elfogadni, hogy...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Altatódal

Csillagos fenn az ég, dalokat zeng a rét. Könnye lehull, földre gurul, új életet igéz.   Felhőt ringat az ég, végtelen tengerkék. Illan bánat, fújja

Teljes bejegyzés »

Csupaszon

Vihar rántott a torkába, szótlanul burkolt magába. Lefújt egy félelmes árnyat, mosta arcomról a mázat, oldotta a durva kérget, mit rám ragasztott az élet.  

Teljes bejegyzés »

Csengő

Asztalomon, mint őr nyugszik az öreg csengő álmaim felett. Kopottas már külseje a sok-sok éves nap-hold ciklusoktól, De még éles csengése a boldog időknek mosolyától,

Teljes bejegyzés »

Alkonyodó pusztaság

Alkonyodik. Halkul a pusztaság, már pihenni készülődik. A selymes vízként szétterülő, éltető fény visszahúzódik. Némuló világ, mező, legelő, az ég is elsötétedik, S a távolban

Teljes bejegyzés »

Koronazár

Józsi arra ébredt, hogy a szemét égeti a nap. A kocsma bejárata előtt találta magát az árokban, és piszkosul el volt ázva. Majdnem annyira, mint

Teljes bejegyzés »