Rózsa Iván: Az élet egyszerű törvényei
Hatalom
A mindenkori hatalom mindig a jelenben él: úgy hamisítja a múltat, ahogy jövőbeni érdeke megkívánja.
Dada, dede
Hát, igen: vannak dadaisták és vannak dedeisták, vagyis „demokrata” despoták…
Érdek
Amúgy abszolút nem érdekel a világ; csak az, ami érdekes belőle!
„Ismeretlen költők”
Az „ismeretlen költőket” elég; ha először mi, ismeretlen költők ismerjük; aztán megismeri őket (minket) a nagyvilág is…
Egyszerű vagy bonyolult?
Bonyolult emberi viszonyok, nehéz őket kibogozni. Pedig az élet egyszerű, csak az ember bonyolítja túl a dolgokat.
Egyszerűség
Az egyszerű emberek a leginkább letisztultak, nem rontotta el őket még az élet. Ez korántsem azt jelenti, hogy tudatlanok; éppen hogy ők ismerik, érzik az ősi törvényeket, melyek pont olyan letisztultan egyszerűek, mint ők.
Mi fontosabb?
Mi fontosabb: a paraszt vagy a bankár munkája? A bankjegyeket nem lehet megenni…
Nemlét, öröklét
Nem-én állapotban, a nemlétben feloldódik az éned a végtelenben. A Nirvána is egyfajta örök dolog, örök nemlét; nincs reinkarnáció. Kilépünk a szenvedések láncolatából, és boldogan feloldódunk, lebegünk: úgy, hogy tudjuk ezt, meg nem is… Leegyszerűsödik minden.
Móka Miki
„Véget ért a móka mára, zárul Miki móka tára”. De ha tetszett, mondjuk Neked Sára; megmentjük a Földet, bármi legyen az ára!
Milyen letisztult…
Milyen letisztult egy ásvány geoda! Milyen letisztult a mozdulat, ahogy a magasból a földre huppan egy macska! Milyen letisztult, ahogy a virágot porozza a méhecske! Milyen letisztult a természet: ahogy hömpölyög egy folyó; ahogy lélegzik egy esőerdő; ahogy az ég felé tör egy hegy-óriás! Milyen letisztult egy bölcs, emberi gondolat! Milyen tökéletes egy gyönyörű női test! Milyen egyszerű lenne: felebarátokként, békésen egymás mellett élni! De mennyire túlbonyolítják a dolgokat nekünk…
„Szép”, új világ…
Eljött hát, itt van a „szép”, új világ… Reméljük, rövid életű lesz, és utána-helyette beköszönt újra az Aranykor!
Budakalász, 2024. április 24. – május 5.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...