Rózsaszín fohász

Rájöttem,
Hogy a lelkem nem több,
Mint egy rózsaszín buborék,
Mi már attól egyre nő és elalél,
Ha csak egy kicsit is rád gondolok
S rájövök,
Hogy most sem vagy itt velem.

Hiányzol,
Pedig itt vagy a másik szobában.
Elmémben a statikus zajokat
Rég felváltja az andalító muzsika,
Mit viharos szívverésem okoz,
Amiért rettegek,
Hogy mi van, ha te is másra gondolsz.

Rettegek,
Hogy te is olyan vagy, mint a többi,
Ki, ha megun, szívem a kukába kiönti
S az, hogy belőlem kifolyt a rózsaszín,
Hogy kipukkant az a buborék,
Az őt mit sem érdekli,
Hisz ez a lány ‘csak egy nyomorék’.

Rájöttem,
Hogy a lelkem nem több,
Mint egy rózsaszín buborék,
Mi már attól egyre nő és elalél,
Ha csak egy kicsit is rád gondolok
S rájövök,
Hogy most is itt vagy velem…
2024. 05. 23. – B. R. M.

Busa Regina Mária
Author: Busa Regina Mária

Az írás gyerekkorom óta az életem része. Szerzőként és kommunikáció szakos hallgatóként a kreatív írás és a médiavilág határterületei foglalkoztatnak. Verseim több, az Irodalmi Rádió által megjelentetett antológiában is olvashatók. 2022-ben „A jelen verse” című írásom megjelent a Marsbook Kiadó gondozásában kiadott Létvágytalanság című antológiában. 2026 februárjában látott napvilágot első önálló verseskötetem, Szerelemszilánkok címmel. Jelenleg kommunikáció és médiatudomány szakon tanulok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatójaként. A digitális kommunikáció és a tartalomkészítés világa közel áll hozzám, szerzői közösségi oldalaimat is magam menedzselem, ahol írásaimmal folyamatosan építem az olvasói közösséget. A Szerelemszilánkok című kötet megrendelhető itt: https://webshop.marsbook.hu/Szerelemszilankok

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Veled lélegzem

Edit Szabó : Veled lélegzem ” Ki mondja meg, mit ád az ég ?” Szívem rejtekében vajon mi fér ? Volt benne bánkódás, gyűlölet, mikortól

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

A fa, amely emlékezett

Előszó Vannak helyek, amelyekről azt hisszük, mindent elfelejtenek. Pedig talán vannak dolgok, amelyekre még az idő sem képes. Egy név a fa törzsén. Egy régi

Teljes bejegyzés »

Ősz nagyanyó kopogtat

Ősz nagyanyó kopogtat, hallatára a fákról hullni kezd a dió. A nyár gyermeke, dédapja a tél. Látogatóba, mint minden évben, most is vörös, barna, sárgászöld

Teljes bejegyzés »

Sorsfonal

Körbe tekergő fekete fal, Összeér bennünk a sorsfonal. Szeretnélek Téged igazán szeretni, De nem lehet hozzád közel kerülni. A benned élő látomás, Egy láthatatlan űrállomás.

Teljes bejegyzés »

Végső pont

* Végső pont Vajon, milyen foka kell a kétségbeesésnek, hogy kamion elé vesd magad vagy a szakadékba ugorj? Hogy visszautasítsd az ételt, de még vizet

Teljes bejegyzés »