Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt - jellemzően műszaki pályán - ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék néhány éves költői pályámon további szárnycsapásokat tenni.
Mottóm Szólj, ha bánt, hogy verselek, hogy prózában próbázzam költői lelkemet! …és ami a gond vele… Oly hosszú lére eresztett a próza…
Előszó Az utolsó tanév nemcsak egy év vége, hanem egy új kezdet is. Bence számára ez az év tele lesz barátsággal, változással, emlékekkel és búcsúkkal.
Előszó Vannak hívások, amelyeket jobb lenne nem felvenni. De mi történik, ha a vonal másik végén nem egy idegen vár, hanem valaki, aki pontosan tudja,
Előszó Vannak álmok, amelyek reggelre eltűnnek. És vannak, amelyek után egész nap úgy érezzük, mintha valamit elfelejtettünk volna. De mi történik, ha az álom valójában
Edit Szabó : Veled lélegzem ” Ki mondja meg, mit ád az ég ?” Szívem rejtekében vajon mi fér ? Volt benne bánkódás, gyűlölet, mikortól
Előszó Vannak helyek, amelyekről azt hisszük, mindent elfelejtenek. Pedig talán vannak dolgok, amelyekre még az idő sem képes. Egy név a fa törzsén. Egy régi
