Mélységben

Mélységben.

Mélységében mérem a távolságot
Nem él bennem a relativitás mértéke
Óvatosan araszolva lépek előre
Rápillantottam a mérföldkőre
Eljutottam a mélységbe
Csak lábnyomokat hagytam hátra
Számos tervemet hagytam magára
Így jutottam el a mélységbe
Attól félek:mindennek vége
Bezárul előttem minden ajtó
Csak az ima lehet a megváltó
Mely felvehet a szárnyaira
Elvihet fel- fel a magasokba
Innen láthatom a földi küzdelmet
A küzdelem a háborúról és a békéről szólt
Uram! a szégyentől lehajtom fejem
Az évezredes harc nem csillapodik
A teremtő arca ettől csak ráncosodik
Bennem a fájdalom a szégyennel párosodik
A határokat körbe övezi fegyverarzenál
Egy őrült gondolattól a Föld a légbe száll
Ezért vissza kívánkozom a mélységbe
Nem kívánom megélni, mi lesz a földi élet vége
Már csak a hazám, családom sajnálom
Ha kell az életem vesztét sem bánom.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hangolódás

  Fenyő illat öleli át a kis szobát, Angyalszárnyak suhanása hallatszik át. Lobogó gyertyaláng táncol fehér vásznon, Közelg a várva várt, áldott, szép Karácsony.  

Teljes bejegyzés »

Elmerengve

Szabadok voltunk, mezítlábasok…Nyaranta boldogan rúgtuk a port.Jobb napokon friss cipóból kaptunk porciót,de leginkább szétosztottuk, kinek mije volt.A hirtelen zápor minket nem zavart,ázott a bőrünk a

Teljes bejegyzés »
Versek
Nyári Tímea

Füst…

Kék öblök lassan vándorló ködén át, Egy barna rúdba zártam most a mát. A parázs lüktet, mint a forró ér, S a szürke hamu lassan

Teljes bejegyzés »

Új arc a régi testben

Új arc a régi testben    Megszülettem újra, bús csodában, Valami meghalt, s nem volt sirató, Nem vágott kés, nem sikoltó kín ez, Csak egy

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nyári Tímea

A homály harangja

Io izgatottan várta a születésnapját. Szerencsének érezte magát, hiszen október 31-én született. Mindig mosolyogtatónak találta, hogy az emberek mennyire félnek Halloween éjszakájától. Pedig számára ez

Teljes bejegyzés »