Volt egyszer egy ember
Volt egyszer egy ember
felmászott a fára,
léeesett a sárba
Így jár minden pára,
ki gondol csak a mára
A jövőt nem fürkészi
csak mindig a hasznát nézi
Felfelé hág a létrán
tálentumok híján
Ki útjába merészkedik
azt mind elveszejtik
Eszközökben nem válogat
a jólétben megmártózgat
A velejéig korrupciós
eszközökben nem válogatós
Megalkuszik mindenkivel
csárdást jár kegyeltjeivel
Az élet számára csak játékszer
jelszava, hogy: harcra, harcra fel
Zúgjon, zengjen a háború
ami ittmarad, az marabú
A harcolók hullanak, mint a legyek
áldozatok ők, nem fenegyerekek
Míg hízlalja pénztárcáját
Európa csak veszti súlyát
A bice-bóca kapitánnyal
boldogságtól egekbe szárnyal
Hazugsággal táplálkozik
ellenféllel átkozódik
Ölelkezik a hóhérral
nem barátkozik a lélekharanggal
A fa alatt dagasztják a sarat
már inog a létra a lábai alatt
Ha leesne majd ,nyoma sem marad
reméljük oly mélyen a sárba tapad.
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
Egy válasz
„A harcolók hullanak, mint a legyek
áldozatok ők, nem fenegyerekek”
Így igaz.
Szeretettel: Rita