Rég írtam már, nem tagadom
Rímekbe néhány gondolatom.
Megtaláltalak volna látatlanon,
Ahogy a föld alá bújt vakok.
Vakond módjára is meglelnélek
És akkor is arra kérnélek,
Hogy légy az enyém,
Hogy én a tiéd lehessek.
Repülnék az égből is hozzád,
Mint hosszú útja után
A költöző madár;
Legyen az gólya vagy csalogány.
Az ilyen madár életre választja hitvesét,
Mégha nem is pont olyan,
Mint a katonafeleség,
Hogy várja haza kedvesét.
Ők bizony együtt szállnak,
Közös fészket csinálnak
S a fészekben, ahol hálnak,
Ott lesz helye a népes családnak.
A vakondok nem tudom hogy csinálják,
De biztos, ők is megtalálják
Szívük igaz választottját,
Még úgy is, hogy nem látják.
2024. 07. 25. – B. R. M.
(Zene: Kowalsky meg a Vega x Horváth Tamás – Fehér Holló)
Author: Busa Regina Mária
Már egészen fiatalon elkezdtem megismerkedni a történetmesélés, a gyerekversek és mondókák világával. Még óvodásként találtam ki saját kis történeteimet. Általános iskolás éveim alatt még inkább megszerettem az anyanyelvemet, és rengeteget meséltem édesanyámnak és a nagyszüleimnek a saját kis világaimból. Később, középiskolás koromban, a zenés-dráma tagozaton verseket és dalszövegeket is írtam, és a szenvedélyem a történetmesélés iránt is megmaradt. Egy baleset és egy szerelmi csalódás hatására újra visszatértem az íráshoz, és azóta is folytatom, téglánként építgetve szerzői pályafutásom.