Mennyei fuvallat
Hadd legyek az álom!
A valóság rémiszt.
Titkom eléd tárom,
Angyalhoz méltó tiszt.
Nektárom ízleled,
Friss húsomat marod,
Így táncolok veled,
Csak képzelet vagyok.
Majd eltűnök, gyorsan,
Hírem már nem hallod,
Ízem szádban hosszan,
S te hű lelked adod.
Nem felejtesz többé,
Csak utánam kutatsz,
Váltam varázs köddé,
Mi mélyén elbújhatsz.
Kezeid kapkodva,
Széltestem elsiklik,
A semmit markolva,
Vágyad értem izzik.
Kifáradva küzdesz,
Szád liheg. Mily finom…
Átkozhatsz, elküldhetsz,
Kellem, csodás idom…
Pedig ott se voltam,
Elillantam régen.
Vágyálmodból szóltam,
S te jöttél. Nem kértem.
Teremtményed vagyok,
Alkotód és gazdád.
Soha meg nem halok,
Soha nem is hagynád…
Szabó Kira
Author: Szabó Kira
Szabó Kira vagyok, 2003-ban születtem. Jelenleg klasszikus zenei és művészetközvetítési felsőoktatási intézményekben tanulok. A zene mellett már kiskorom óta foglalkoztatnak a vallások-hitek, a történelem és az irodalom. Versírással általános iskola alsó tagozatában kezdtem foglalkozni, azóta főleg érzelmekkel, társadalmi vagy spirituális témákkal kapcsolatban alkotok. Ezek mellett történelmi fantasy regények írásába kezdtem.
Egy válasz
👏