Nagyváros

Elvesztem!
Ha megleszek, először neked jelzem.
Nem futottam el,
csak a nagyváros elnyel.
Ha felnézek az égre,
a betonfalak üveg tükre
kajánul kacag.
Elrejti az útmutató csillagokat.
Esőcseppként feltapadok,
vagy tollpiheként tovaszállok.
Milliónyi láb, ha tapos,
az utca, ha túlságosan zajos,
mennék, ha maradhatok,
ha maradok, itt sem vagyok.
Éjszaka a neonfényben
szabadságot álmodok, pusztai szélben.

Veress Zita
Author: Veress Zita

Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Legördült a függöny

A ház összes lakója tudta, melyik lakásból szűrődik ki a zongoraszó. Azt is tudták, hogy minden reggel pontban kilenckor érdemes az első emeleti erkély alá

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

Hangtalan

És mégis úgy maradtál bennem, mint füst a szobában, ha fényre száll, illat a rúzsfoltos ruhán, halk nevetés, mit nem felejt a nyár. Lépted az

Teljes bejegyzés »

Ketten voltunk egész

De szeretném vissza Pörgetni az időt! Ledobni a ruhát, Lerúgni a cipőt.   Nyár volt, holdfény, bánat. Mert utolsó este. A tóparton ültünk. Ő mereven

Teljes bejegyzés »

Egy nyári éjszakán

Oly nagy a csend, szinte hangos. Fülelek langy nyári este. Csak zizegés és susogás. Betakar a sötét leple.   Ciripelés, tompa hangok, Talán-talán kotorászás. Távol

Teljes bejegyzés »

Apa, köszönöm

Gyere, Apa, Homokozz velem! A legnagyobb Vár miénk legyen!   Apa, kérlek, Rúgjad a labdát! Hívjuk ide A szomszéd bandát!   Üljél mellém! Nem megy

Teljes bejegyzés »