Esküvőre kellene mennem
De valahogy mégsem szeretnék
Látni a szép arát,, sok embert
S hogy mindez sosem volt az enyém.
Esküvőre kellene mennem
Ahol mindenki oly csodaszép
De nincs öltözékem amelyben
Ez ünnepre méltó lehetnék.
Esküvőre kellene mennem
S lelkemet is hangolnom eképp
De nem megy földről felemelnem
A múltam úgy odaszögezé.
Esküvőre kellene mennem
Hol hiszik még, a jövő is szép
Hazudni könnyben úszó szemmel
Minden maradhat ugyanaz még….
Esküvőre kellene mennem
Elindulnom mért ilyen nehéz?
26 évet kell felednem,
És az elvesztett oly sok reményt.
Esküvőre kellene mennem
Hisz az övék még maradhat szép…
Mert őket kell ott ünnepelnem
És maradhat számukra remény.
Esküvőre kellene mennem
Feledve mindent, ami nehéz
Irígykedni és hiányolni sem-.
26 év volt eddig kemény.
Elmegyek én az esküvőre.
Kőpáncélba burkolom szívem.
S ha mégis könnyezik majd szemem…
A boldogságtól—úgy-hiszitek.
Lám, elkezdik most életüket
Én most látom, mit veszítettem
Amíg ott őket ünneplitek
Eltemetitek az életem.
Esküvőre kellene mennem,
De az ott …az én eszmélésem.
Hol annyi minden fáj majd nekem,
Ami sohasem adatott meg.
El kellene fogadnom végre
Hogy mennyit ér az én életem
Álomba sírva minden éjjen
Magam, tán felfogja a szívem.
Egy esküvőre fogok menni,
Még ha beledöglik is lelkem.
Köztetek fogom elsiratni,
Hogy elszúrtam.S csak az én vétkem.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
