Tanulságból tarsolyomban egy csokor,
nem véletlen szemem körül szarkaláb,
néhány emberi kapcsolat bomol,
szerényebb lesz ezentúl a tarkaság.
Egyértelműen megírta levelét
a sors, mely sokszor nem igazán szelíd,
borítékra rányomta leheletét,
megmutatva a valóság színeit.
Igazságtól beterített bódulat,
én már a rosszat is jól ismerem,
ha hangoztatja hamis énekét.
Figyelemreméltó minden mozdulat,
észrevettem sok kis jelet hirtelen,
emberek sivárságát és édenét.
2024.08.28.
Author: Halászné Magyar Márta
Bemutatkozás helyett Csak egy lélek vagyok egy testben, mindig a szépet és a jót kerestem, nehézségekkel teli utamon sokszor elestem, szeretetet adni sohasem feledtem.
