Kutya egy életem

 

Kutya egy életem

Na már megint kezdődik a reggeli herce-hurca, mindennap ugyanaz.

Ráérős gazdám kávézik. Keresztbefont lábai mellett már vár rám a pórázom. Hiába ugatok és ugatok nem siet megissza az utolsó kortyot azért is.

Végre! Rajtam a pórázom, bár nem értem, hogy anélkül miért nem szaladhatok.

Vakkantok, gyerünk már! Érjünk ki az utcára! Különben hallgathatom a mai első unalmas „odanemszabadkiskutyámat”.

Az utcán végre lecövekelek, bal hátsó lábamat éppen megemelem mikor Karcsi gyerek torkaszakadtából kiabálni kezd.

Anyu! Megint a járdánkra pisil a kutya!

Usgyí rohanok az első bokorhoz még időben keresem a helyem, nagyon igyekszem gazdám vár a szemetes zacskóval a kezében és már hallom is az ismerős „jólvanokoskiskutyámat”.

Miközben tempósan jobbra-balra cikázunk a buszmegálló felé egy kidőlt tábla előtt lefékezünk, gazdám valami 123-ast morog, én meg gyorsan megjelölöm. A megállóban utolérjük Karcsi gyereket. Nagy rúgásokkal a kavicsokat rendezi.  Aztán cipője lekopott orrával egy fűben felejtett poharat céloz rendületlenül. Nem bírom a zajt nagyon utálom a kavics rugdosást, ugatnom kell tőle megállás nélkül.

Nem úszom meg az „okoskutyamindignemugatot” mielőtt sietősen hazarángatom pórázon a gazdámat.

(R.K.)

 

 

Rodé Klára
Author: Rodé Klára

Mottóm: „A rohanó évekkel az életnek nincs vége… Csak ha elfogy a szó, elhal a zene, megtorpan a tánc, elapad a szeretet.” (R.K.) Az írás örömforrás és vallom, hogy nincs korhoz kötve. Magam is rátaláltam néhány éve, jóval túl az életem delén. Érlelte az idő, a végnélküli tapasztalás, az olvasóim, barátaim lelkes bíztatása. Mozgalmas életutam karrier építéssel, utazásokkal, szerelmekkel, gyermekeimmel, unokámmal, elveszített férjekkel kiapadhatatlan forrásnak bizonyultak. Valóságos történeteim néha szomorú, ironikus vagy humoros, pikáns mozaikjait az elmúlt hét évben novelláskötetekbe gyűjtöttem, (Életre keltek, A hatfejű sárkányfemina, Félárnyék, Az én kaleidoszkópom, Tenyérnyi történetek címekkel) szerzői kiadásban megjelentettem akárcsak az első regényemet, Az arcnélküli férfi-t is. Antológiák társszerzője voltam. A prózák mellett versekkel is próbálkozom. Közlésvágyam határtalan, életünk ellesett pillanatairól, tárgyakról másképpen, emlékeimről, töprengéseimről. Az írás az életem része lett. Örömmel osztom meg novelláimat, könyveimet az érdeklődő kedves Olvasókkal. Email címem: rode.klara@gmail.com

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Van egy kedvenc bögrém

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Álarcos emberek

Álarcos emberek jóságot mímelnek, de szívük kőből, és rózsájuk üvegből. Valójában ők, kik senkit sem szeretnek, csupán hatalomból, pénzből, gyűlöletből cselekednek, hús szívvel nem rendelkeznek.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

Énidőm

Idő koldul az ereszek alatt, rongyaiban évszakok zörögnek, mozdulataira némább a holnap, arcát csorba tükörben fésüli meg. Vak peronon várakozik egy másikétól függő hang, leheletnyi

Teljes bejegyzés »

Tűz közelében

Tűz közelében melegség árad, nem ül arcokra szomorú, s bánat. Tisztul a lélek, felszabadulna, rossz élményekből újratanulna.   Fagyott végtagok is kiengednek, mozgathatók, ahogy melegednek.

Teljes bejegyzés »

ARS POETICA

PCSOLINSZKY KITTY ARS POETICA   Madárnak születtem… Olyasfajtának, ki nem üldözi a dögöket, Irtózik megtenni a felesleges köröket. Nem, én nem volnék keselyű, Miért áldozzam

Teljes bejegyzés »

Sok mindent

  Sok mindent hagyok örökül neked, ha elmegyek. Előtted csúcsosodnak az érzelem hegyek. Ormait hó fedi majd, fénye vakítja szemed, de oly messze lesz tőled,

Teljes bejegyzés »