Milyen fura ez a csend,
most valahogy csendesebb,
nincs már keserűség,
nincs harag,
talán elfogy a jóság,
s a szeretet,
talán nincsenek is szavak,
de mégis simább,
mint folyó mosta kő,
mit simít a végtelen idő,
tisztább, mint források vize,
s a legtisztább patak,
nincs más bennem,
csak ez a furcsa csend,
mi mindennél csendesebb…
Author: Vallyon Miklós
1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.