Hány húrja van a harmóniának?
Ha felcsendül ki hallja meg?
Hány dalt játszik rajta léted?
Ha meghallják, ki érti meg?
Hallod-e zengeni másban,
felfedve ezernyi csodát?
Kalandra hívott az élet,
zengeni az örök szimfóniát.
Hogy ki vagyok én? Társad az úton. Átszűrtem életem színes kavicsait, és benne ami igazgyöngyöt találtam neked adom, beleszőve versek ritmusába, amik csak veled szőhetők tovább, ha megérintenek. Honlapom: https://www.mecseriart.com
Érdes, ódon padon ülve figyelem, ahogy a lányom eteti a cinegéket. Tegnap áztató, nyári zápor mosta ki a földből a gilisztákat, amiket a férjem ma
Bemegyek egy hatalmas bevásárló központba. Mennyi minden található itt, valójában nincs is annyi időm, hogy végig tudjam nézni. Az emberek nyüzsögnek, mint a hangyák –
A kápolna kopott képén Szűz Mária szemét nézvén Könny kúszott a két szemembe Anyja néz a szenvedőre Kiszárad a szája sivár sivatagban messze kiált Szeretné
Aszott falevelek bántó zizegése lelkem darabkáit röpítik a szélbe. Csörgő fűszálak közt riadt békaporonty. Elmúlásról brekeg, s fájdalmat zokog. Sosem volt gólyák, elképzelt fecskék. Fészkükben
Kinézek az ablakon, vacogok, Érzem, én is jégvirág vagyok. Szállingózik, kavarog fehér hó, Befagyott sok pocsolya és tó. Bundát öltök, s kesztyűt: jó meleg!
Valamikor Valamikor ismertél, Valamikor kedveltél, Valamikor öleltél, S valamikor szerettél. Valamikor csókoltál, Valamikor hű voltál, Valamikor szóltál, S valamikor suttogtál. Valamikor bújtál,
2 Responses
Nagyon pozitív, kedves, kellemes soraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita! Nagyon köszönöm a kedves hozzászólásod, örülök, ha tetszett a versem. Szeretettel: Ildikó