Ma is neked írok verset,
Mert most az időm is enged,
A szívem meg szeret,
Úgyhogy nesze neked!
Úgyis panaszkodtál,
Hogy kevesebb verset kaptál,
Mint Valaki más
S veled ez mekkora kiba**ás,
Holott te vagy itt mellettem,
Nem azok, kiknek ódákat zengtem.
Te érintesz most is meg,
Úgy, hogy remeg tőle testem-lelkem.
Oda vagyok az érintésedért,
Tán jobban is, mint csókod ízéért,
Mert egy csóknál jóval többet ér
Egy ölelés, mi lelkünk mélyéig elér.
Mikor átölelsz, felforr bennem a vér,
Mert érintésed olyan bentre elér:
Pulzusszámom emeltebb,
Gyomromban lepkék repdesnek.
2024. 10. 14. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.
