Szeretlek, de félek

Szeretlek, de félek

Bármit megtennék érted, de rettegek

Próbáltam ezt az érzést elnyomni magamban

Hisz nem akarom,hogy csalódjak.

 

Hogy megszeretlek de nem szeretsz viszont

Miközben lehoznám az égről érted az összes csillagot

Nem sikerült e érzést magamban eltemetnem

Rájöttem,hogy mindennél jobban szeretlek.

 

Megkérdezted egyszer,hogy dobog-e valakiért a szívem

Kérdésedre igennel feleltem

Nem mondtam el,hogy te vagy az

S nem is kellett hisz rájöttél magad.

 

Mivel érzéseim igencsak feltűnőek

Rákérdeztél,hogy ez a személy te vagy-e

S én csak bámultam a képernyőt,nem tudtam mit írjak vissza

Aznap éjjel remegve merültem álomba.

 

Másnap kaptál rá csak választ

,,Bonyolult,nem állok rá készen,hogy elmondjam.”

Tudtad viszont,hogy ez nem takar nemleges választ

S kértél,hogy alkalom adtán majd beszéljünk róla.

 

Mit mondjak ha majd veled szemben állok?

Hogy mi az amitől ennyire ódzkodok

Attól tartok mi van ha rádnézek és leblokkolok

S zavarodottságomban csak dadogni tudok.

 

Visszaemlékszek egy beszélgetésre amikor még nem is sejtetted

A szerelem témája egyszercsak szóba esett

Elmondtad,hogy nem keresel komoly kapcsolatot

Nem szeretnél kötöttséget,eleged van a bonyodalmakból.

 

Emiatt irtózok,az én vágyam egy szerető társ

S amiatt,hogy mivan ha túl nyomulósnak látsz

És mivel úgyis sokat találkoznánk a közösségben ahol megismertelek

Ha nem működik,utána eléggé kellemetlen lenne.

 

Amikor legközelebb látlak téged

El kell mondanom az igazat s őszintének lenni veled

Akármi is lesz ennek a vége

Tudnod kell,hogy iszonyatosan szeretlek téged.

Berecz Klaudia
Author: Berecz Klaudia

Berecz Klaudia vagyok, 2007. április 26-án születtem Budapesten és jelenleg is a fővárosban élek. Jelenleg színművészeti szakgimnáziumban tanulok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Irodalmi Rádió tagja lehetek, köszönöm! Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Egyfajta menekülés is számomra ahol kiadhatom magamból az örömöt és a bánatot is egyaránt. "Akkor tudok igazán önmagammal lenni, amikor írok. Ez egyfajta utazás a bennem lakó lélek megismerésére, mert minden történetemben picit benne vagyok én is." ~Nina Collins~

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Karácsonyi csoda (1992. december) Vártuk születésed, Isteni Gyermek, s akkor egy másik kisgyermekért karmait nyújtotta a mélység és a földön nem volt, csak sötét… Nem

Teljes bejegyzés »

Van még valahol Öltsük fel most remény-ruhánk, bár szakadt, s tépi fekete szél. Mindenfelől rág szennyes szája, lelkünk vacogva alig él. Kapaszkodjunk angyali szóba, süket

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még

Lesz-e még, mondd, egyszer hópihe orrodon, csillagként kavargó hófehér oltalom? Lesz-e még távoli füst ízű üzenet, föld -langyos békesség, szívhez-szív felelet? Lesz-e még nyugtató arany

Teljes bejegyzés »

Jajj neked ifjúság!

Jajj neked ifjuság! A tinta lázong kezemben, egyre csak lázong mikor soraim írom, üzennék az egész világnak hallgatnak-e rám ,bár a végem közeleg mégis gyorsan

Teljes bejegyzés »
Kiadványok
Farkas Norbert

Uszi

2020. május 28-at írtunk. S örömére annak, hogy még végetért egy hosszú online oktatásbeli nap, s végre (igaz korlátozottan), de ki lehetett mozdulni, megtettem, s

Teljes bejegyzés »

Minden évben eljön egy nap

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »