Gondolat

Gondolat

Millió évek óta néz az égre
kérdő tekintettel egy-egy szempár,
mikor hullik az alkonyi nap vére
a zöldre, s ott felriad sok madár.

Végül látható a hold, és a csillagok
fénye összeérhet lent a fönttel,
még nyújtózó parányi varázslatok:
ami ébrenlét velük köszön el.

Mire megpihennek kimerült lábak,
a szív halkabban veri ritmusát,
és álom felett apró lények szállnak.

Az ősi nyugtalanság veszni látszik,
de annyi minden keresi útját,
mint szó és gondolat világosságig.
Mónus János
Author: Mónus János

Mónus Jánosnak hívnak, az Irodalmi Rádió szerzője vagyok – 1966 decemberében Orosházán születtem, jelenleg Békéssámsonban élek. Az elmúlt években számos irodalmi pályázaton vettem részt, s antológiákban, folyóiratokban és internetes portálokon is megjelentek írásaim. A Szárnypróbálgatók 2021-es kiadásában is. Verseim a szülőföldről, a családról, a barátokról, az évszakok változásainak köntösébe rejtve szólnak.

1
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Meglepő, ugyan akkor csodálatos gondolatok. Átérzem a szavak sugallatát, megjelenik előttem színekben, mély gondolatokokban, hogy mennyire igaz ez az embert régóta foglalkoztató titok. Megfogalmaztad, az emberiség ősi dilemmáját.
    Janikám Gratulálok!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Úton a szabadság felé

Úton a szabadság felé Néha csak menni vágyom csendesen, messze a zajtól, az emlékeken (…) Egy napfényes út, egy halk pillanat, ahol a lelkem végre

Teljes bejegyzés »

Vargánya.

Vargánya. Vágyod már az erdő békéjét, nyugalmát?Gyere, járd a bükkös s tölgyes savanyú talaját. Lélegezd be a fák, a bokrok, az avar s vadak illatát. Hallod? Hallgasd

Teljes bejegyzés »

Megvilágosodás útján

Szétporladt hamvaimból csak hagyom, hogy az az Új valami bennem feltámadjon. Belső fénnyel belőlem kiragyogjon, A szeretet szívemben szabadon áramoljon. Érzem új énemet, mit annyira

Teljes bejegyzés »

Falevelek

Falevelek   Csodálom a fákat az ablakon kitekintve, integetnek vidáman, új színekbe öltözve.   Egy falevél ismét ringvatáncot lejt, könnyedén, recsegve megcsókolja a földet.  

Teljes bejegyzés »

Apró szívek

Apró szívek   Mily’ szép kék szeme, amikor rám tekint, amikor hozzám simul, rám hajol.   Megcsókol, most is rám kacsint, lágyan megérint, apró szíveket

Teljes bejegyzés »

Zokog az ég

Zokog az ég   Zokog az ég csendesen, könnyeivel mossa az egész földet, szomorú minden.   Fájdalmak tetőznek, rohanó emberek sietős léptekkel menedéket keresnek.  

Teljes bejegyzés »