Hűvös éjjel a jó meleg paplan alatt,
miként a kis süni bevackoltam magam.
Dajkáltál és adtál csoda szép álmokat,
s a nap reggelre kis szobám beragyogta.
Levélszőnyeg fedte be a szürke földet,
lengette a szellő a fákon levőket.
Mostanra elhagytál, de ha még megélem,
jövőre is eljössz, tudom, megígérted.
Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.
Egy válasz
Kedves Rita!
Nagyon kedves és tetszik versedben a sünis bevackolódás. Október végén a süni a csodás, színes levéltakaró alá, mi meg bújunk a meleg paplan alá. 🙂 Szeretettel: Zoé