Éjfekete pillangó

Törékeny szépség, selymes pikkelyes.

Hiába száll lágyan a rét felett,

ha válladon megpihenve

mázsás súlyként cipeled.

 

Sötétség jóslatát idézi,

mindig ünnepi ruhában jár.

Fáj ránézni szomorú színére,

ha az örök elmúlásra emlékeztet.

 

Ne kergess ilyen pillangót soha!

Örülj, ha messziről repülni látod.

Ne várd, hogy közeledben leszálljon,

Ragyogó napod beárnyékolva.

 

Hagyd szabadon élni,

üdvözültek vállán megpihenni.

Mert a szeretet gyásza így kevésbé fájdalmas,

mint erővel gombostűre tűzni.

L. M. Linda
Author: L. M. Linda

L. M. Linda az Irodalmi Rádió szerzője. A jászság legkisebb településének, Jásziványnak könyvtárosa voltam 13 évig. Emellett a helyi közösségi rendezvényszervezésben aktívan részt vettem. Itt nevelkedtem, itt éltem, és dolgoztam hosszú évekig. Iskoláimat ingázva végeztem: jászapáti gimnázium, jászberényi főiskola, szolnoki gyors-tanfolyamok. Sokáig nem tudtam eldönteni mit is akarok igazán. Aztán egy alkalommal előjött a könyvtárosság. Szerettem a munkámat, az új kihívások nehézségei ellenére is. Érdekel minden, ami művészet, művelődéstörténet. A kreatív és hagyományos kézműveskedéstől, a helytörténetig, a egyes tudományok kultúrtörténeteiig bezárólag minden. Szívesen olvasok önismereti, pszichológiai, ezotéria témáihoz tartozó írásokat. Szeretek a természetben lenni, utazni, ha feltöltődésre vágyom. Az irodalmi alkotások az életem során mindig nagy hatással voltak rám. Mind magánemberként, mind szakemberként. Ez utóbbiból kifolyólag magam is időnként megfelelően eladható és előadható szövegek szerkesztésében, megírásában közreműködtem már. Könyvtárosi és alkalmi rendezvényszervezői pályafutásom alatt, ha nem akartam folyton másolni, sokszor hagyatkoztam saját szókincsre: helytörténeti kiadvány szövegénél, ünnepi és alkalmi beszédeknél; a különböző műsorok összeállításánál a versek tematikájára pedig különösen figyeltem mind a tartalmi, mind az időbeli és történeti sorrendre. Időnként erős késztetést érzek arra, hogy közöljem a gondolataimat, az érzéseimet. Gyakran előfordul, ha másnak nem tudok beszélni a problémáimról, gondjaimról, ötleteimről vagy csak egyszerűen elmélkedni szeretnék a nagy dolgokról, fogok...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Március óta 

Mikor is írtam rólad, neked utoljára? Talán március közepén mérgemben, Hogy kezdtél elmenni rossz irányba S hogyan süllyedsz el a mélyben.   Azóta is beszélnünk

Teljes bejegyzés »

Ébredezés

Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat újságíróként, főszerkesztő-helyettesként, korrektorként, kommunikációs és PR- marketing asszisztensként kezdtem. A

Teljes bejegyzés »

Levegőt!

  Minden jó lesz, magamban ezt hajtogattam. Aztán már levegőt sem kaptam, annyira megfelelni akartam…. Alárendeltem sok mindennek magam. Pedig… nem tudhatod a sors mit

Teljes bejegyzés »

Káprázat

Fantáziám képének műalkotása, Egy ember, kinek megvakít hibátlansága. Fényévnyi távolság van kábulatom és közted, Mindent, mi bennem nincs, te magadba fűzted.   Gondjaim hadát így

Teljes bejegyzés »

Vajon örökre eltűntek a csillagok?

A belvárosi buszmegálló sarkába húzódva ácsorgott, miközben egy vékony, puhakötésű, sötétkék könyvecskét szorított erősen a mellkasához. Közel egy órát kellett még várakoznia a busz érkezéséig, de nem bánta – szándékosan jött korábban. Válláról lassan lecsúszott

Teljes bejegyzés »

A Föld még lélegzik

Még lélegzik… de akadozva beszél… rekedt torkán szél sikolt, ó, mily fájón zenél! Sorvadó erdők közt rohan az idő, volt egyszer egy élet – sírja

Teljes bejegyzés »