Csendes csere

Anna és Kata szomszédok voltak. Anna egy átlagos életet élt: középszerű munka, középszerű fizetés, de egy boldog család. Kata, ezzel szemben, mindig is a karrierje csúcsán állt, mindent elért, amit akart. Luxusautóval járt, drága éttermekben vacsorázott, és a közösségi médiában mindenki irigyelte. Annának viszont elege volt az életéből. Egy nap, amikor a postaládáknál találkoztak, elsóhajtotta magát:

– Bárcsak egy napra a helyedben lehetnék, Kata! Olyan könnyű lenne minden…

Kata felnevetett, majd titokzatosan válaszolt:

– Talán nem is olyan nehéz, mint gondolnád.

Aznap éjjel különös álmot látott Anna. Egy üres szobában állt, ahol csak egy tükör volt, de amikor belenézett, nem a saját arcát látta – hanem Katáét.

Másnap reggel, amikor felébredt, a saját otthona helyett Kata luxuslakásában találta magát. Először pánikba esett, de aztán rájött, hogy a vágya valóra vált: Kata életét élhette. Az új ruhák, a drága kiegészítők, és a munkahelyén a tisztelet mind olyan volt, amiről mindig is álmodott.

De ahogy telt a nap, valami nem stimmelt. A luxusvilág mögött rejlő nyomás és a munkával járó végtelen stressz elviselhetetlen volt. Katának sem volt könnyű az élete, ahogy Anna hitte. Amikor végre hazatért, rájött, hogy Kata egyedül volt ebben a világban. Az irigylésre méltó élet valójában ürességgel volt tele.

Az éjszaka ismét álmot hozott, és másnap reggel Anna újra a saját életében ébredt. Még soha nem érezte ennyire hálásnak magát azért, amije van. Az élete talán egyszerűbb volt, de most már tudta, hogy a boldogság nem a fényűzésben rejlik, hanem a szeretetben és a békében, amelyet otthon talál.

 

Mahler Csaba
Author: Mahler Csaba

Mahler Csaba vagyok, harminckilenc éves író és költő, Gyomaendrődről, ahol családommal – feleségemmel és kisfiammal – élek. A versírás számomra már 2008 óta fontos része az életemnek, amikor megjelentek első alkotásaim, melyeket egy kis kötetben örökítettem meg. Az élet mélyebb rétegei és érzelmei már fiatalon inspiráltak, és ezek az érzések gyakran visszaköszönnek a verseimben. 2014-ben megismertem feleségemet, Katica személyében, aki mellett kreatív energiáim igazán szárnyra kaptak. Közös alkotásaink a helyi újságban is megjelentek, majd 2016-ban létrehoztuk a Gyomaendrődi Toll nevű havilapot, ami kulturális értékeket közvetített a város számára. Miután kisfiunk, Magor megszületett 2017-ben, szüneteltettük az újságírást, hiszen ő igényelte minden figyelmünket. Mivel munkám sok időmet elveszi, ritkán van alkalmam írni, de amikor tollat ragadok, fantáziám szabadon áramlik. Verseimet gyakran mély érzelmek ihletik, egy-egy dal, kép vagy érzés által. Megzenésített verseim – mint például „Pillantás” és „Eltévedve” – különösen fontosak számomra, és a szeretet, a szerelem vagy az összetartozás érzését közvetítik. Egyedül, csendben szeretek alkotni, ilyenkor gondolataim mélyre áshatnak, költői képeim pedig gyakran titokzatosak és sejtelmesek. Alkotásaimban mindig egy darabot adok magamból az olvasóknak vagy a zenén keresztül a hallgatóknak. Hobbim a vers- és szövegírás, és hiszek abban, hogy az irodalom és a mesterséges intelligencia jól kiegészíthetik egymást. Youtube csatornámon megzenésített...

Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. Így igaz. Sokan azért elégedetlenek, mert megvan mindenük – már legalábbis az átlag kisember szemszövégből nézve – nyafognak, panaszkodnak, vagy dicsekednek, hogy legalább az adjon boldogságot nekik, hogy mások irigylik. Valójában magányosak. Sohasem tudhatják, ki barátkozik az ismertségük, befolyásuk és pénzük miatt, kik azért, mert valóban kedvelik őt. Szerintem mindenkinek meg kellene ismernie a másik oldalt.

    Szeretettel: Rita

    1. Kedves Rita!

      Milyen igaz gondolatok! Sokszor, akik látszólag mindent elértek, mégis valami hiányzik az életükből. Az igazi gazdagság, azt hiszem, nem a pénzben vagy befolyásban rejlik, hanem a valódi kapcsolatokban, az őszinte, egyszerű pillanatokban. Ahogy írtad, ha mindenki megtapasztalná a „másik oldalt,” talán jobban értékelné azt, amije van, és könnyebben meglátná az élet apró örömeit.

      Köszönöm, hogy elgondolkodtattál ezzel a bölcs megfigyeléssel!

      Szeretettel Csabi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kipróbáltuk az orosz telet

– Gyerekek! Ismét lehet Szovjetunióba utazni tanulmányi gyakorlatra! – kiáltotta el magát a főiskolás csoportvezető az egri tanárképzőn. – Nosza, pályázzuk meg ezt a lehetőséget!-

Teljes bejegyzés »

Megszentelt helyek

Régi kolostor harangtornyában néha még megszólal a rozsdás kis harang. A nemlét csendjét nem zavarja már rajta kívül sem ima, sem más földi hang.  

Teljes bejegyzés »

Karácsonyi csoda (1992. december) Vártuk születésed, Isteni Gyermek, s akkor egy másik kisgyermekért karmait nyújtotta a mélység és a földön nem volt, csak sötét… Nem

Teljes bejegyzés »

Van még valahol Öltsük fel most remény-ruhánk, bár szakadt, s tépi fekete szél. Mindenfelől rág szennyes szája, lelkünk vacogva alig él. Kapaszkodjunk angyali szóba, süket

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még

Lesz-e még, mondd, egyszer hópihe orrodon, csillagként kavargó hófehér oltalom? Lesz-e még távoli füst ízű üzenet, föld -langyos békesség, szívhez-szív felelet? Lesz-e még nyugtató arany

Teljes bejegyzés »

Jajj neked ifjúság!

Jajj neked ifjuság! A tinta lázong kezemben, egyre csak lázong mikor soraim írom, üzennék az egész világnak hallgatnak-e rám ,bár a végem közeleg mégis gyorsan

Teljes bejegyzés »