Itt a hó

Itt a hó, és fehér, mint a liszt… a világ.
Vastag hódunyhába bújt bele a táj.
Egy hóember nagy vígan kikandikál.
Gombszemével hamisan kacsint rám.

Hópelyhek szállingóznak mindenhonnan elő.
Üde friss és szikrázó a téli levegő.
A megőszült fák képe tiszta, előkelő.
Fagyott csipkebokor hajlongva üdvözöl.

Hókotró szépen a havat összehordja.
Csodálatos gyorsan épül meg a tornya.
Varjúk keresgélnek magvakat a hóban.
Mint dominón a pötty, festik be a tájat.

Vidám nótáját nekünk süvíti el a szél.
Téli mókákról, havas játékokról mesél.
Jégcsap lett víg dalában a cintányér.
Szólót fújnak hozzá verebek és cinkék.

A lejtőn lesiklik a sok sebes szánkó.
De korcsolyázni a tavon is… szuper jó!
És nem maradok adós, ha eltalál egy hógolyó.
Ősszegyúrok párat, és a kölcsönt vissza adom.

Kezem közé fogom, megsimítom a havat.
Remélem, köztünk még sokáig itt marad.
Lelkünket tisztítja és szívünket elringatja,
Ahogy gyermekét altatja el a …szerető anya.

Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Szabóné-Szilagyi Tünde vagyok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtem. Gyermekkoromban családommal többször költöztünk. Tinédzser korom óta írok. Eleinte lelki késztetés, egyfajta kényszer vezérelt a versek irányába, majd időközebn mindinkább önkifejező-és örömforrássá váltak számomra. Örömmel tölt el, hogy megoszthatom érzéseimet és gondolataimat más emberekkel. Könnyen tudok azonosulni mások érzelmeivel, például fájdalmával. Amikor leírom ezekeket, "kiírom magamból" letisztul az "érzelmi vihar" a lelkemben,. Fontos számomra, hogy verseim egyszerűek legyenek, mindenki számára érthetők, és hogy írásaimmal képes legyek megérinteni az egyszerű embereket is. Hiszem, hogy bár mindannyian egyediek, és különlegesek vagyunk, az érzelmek, melyekkel nap, mint nap szembesülünk, nagyon is hasonlóak. Egy megfelelő vers segítségével az az ember is képes lehet "kiönteni" a lelkét és elmondani az érzelmeit, akinek nehezebb a saját gondolatait versbe szedve önmagát kifejeznie. Remélem, hogy segíthetek neki ebben a megtisztelő feladatban.

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Karácsonyi csoda (1992. december) Vártuk születésed, Isteni Gyermek, s akkor egy másik kisgyermekért karmait nyújtotta a mélység és a földön nem volt, csak sötét… Nem

Teljes bejegyzés »

Van még valahol Öltsük fel most remény-ruhánk, bár szakadt, s tépi fekete szél. Mindenfelől rág szennyes szája, lelkünk vacogva alig él. Kapaszkodjunk angyali szóba, süket

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még

Lesz-e még, mondd, egyszer hópihe orrodon, csillagként kavargó hófehér oltalom? Lesz-e még távoli füst ízű üzenet, föld -langyos békesség, szívhez-szív felelet? Lesz-e még nyugtató arany

Teljes bejegyzés »

Jajj neked ifjúság!

Jajj neked ifjuság! A tinta lázong kezemben, egyre csak lázong mikor soraim írom, üzennék az egész világnak hallgatnak-e rám ,bár a végem közeleg mégis gyorsan

Teljes bejegyzés »
Kiadványok
Farkas Norbert

Uszi

2020. május 28-at írtunk. S örömére annak, hogy még végetért egy hosszú online oktatásbeli nap, s végre (igaz korlátozottan), de ki lehetett mozdulni, megtettem, s

Teljes bejegyzés »

Minden évben eljön egy nap

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »