Amíg még lehet

Amíg még lehet

Amíg még lehet,,
mondd ki a szót,
a szívnek szólót,
a vígasztalót ,
mert eljön a nap, meglehet,
hogy bárhogy szeretnéd,
már nem lehet.
Amíg még lehet,
mosolyogj.
Ha fáj a lelked is,
új dalba fogj,
mert, ki hullni készül,
megmentheted,
Hát tedd.
Holnap tán nem lehet.
Amíg még lehet,
nyújts kezet,
emeld fel,
aki elesett.
Virág legyen kezedben,
s szeretet.
Ma még talán
megteheted.
Amíg még lehet,
gondolj szépeket.
Álmodj e világra
Igaz képeket,
mi dúlt szívekbe olt
új reményeket.
Add, mi adható,
szállj felhők felett,
amíg még lehet,
amíg még lehet…

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Látod-e?

Benne látod-e a viruló rózsában, az érlelő búzában, a kenyérben és a forrásban, az ég tiszta kékjében, a virágok tarka színében, napkeltében és napnyugtában? Hallod-e

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Ne vidd el a nyarat!

Ne vidd el a nyarat! Hát már megint elindultál! Pedig tavaly szentül ígérted, hogy legközelebb már maradnál. De a villanyoszlopon észrevettelek. Ott álltál te is

Teljes bejegyzés »

Az ezüst fonál

1. Fejezet: Az érzelmek visszhangja A LunaVerse félhomály-erdeiben a csendnek súlya volt. Nem ürességet jelentett, hanem feszült várakozást, mintha a világ minden levele és ködpásztája

Teljes bejegyzés »

Az elveszett párbeszéde

Az elveszett párbeszéde -Miért félsz attól hogy lásd ezt a világot, A gyönyörűséget amit Isten az űrből kivágott? -Mert letörte szárnyaimat a Nagyúr, s szívemben

Teljes bejegyzés »

Az idő végtelen bárjában

  Az idő végtelen bárjában   A füstös félhomályban száll egy régi dallam. A múlt szépségeit idézi lágyan s halkan. Pipafüst köröz a halvány csillárok

Teljes bejegyzés »
Prózák
Mészáros Csaba

Az életre kelt fénykép

A novella eredetileg a Néprajzi Múzeum Vágatlanul című pályázatára készült, ahol azt kérték, hogy a kiállítás képei közül válasszunk egyet és keltsük életre egy történettel.

Teljes bejegyzés »