Első hó

Ma éjjel megjött, mit várva vártunk:
Itt van az első hó nekünk.
Friss, hűvös reggelbe szimatolva ,
vigyázva, lassan lépkedünk.

Tiszta-szép , fehér takarónk van,
tán egy ideig megmarad ,
legalább foltos háztetőkön
ott éri még a virradat.

Ma szívem újra vidáman dobban,
régi telek mosolya int,
nyomodba lépek, hó hull hajamba,
Forró kezed fogom megint.

Ma meglassulva múlnak percek.
Sehová nem sietünk.
Mint járni kezdő boldog gyermek,
óvatosan lépkedünk.

Elfáradt falevél hátán
jókora hókupac vacog,
lepottyan rám, nyakamba csúszik,
felébreszt, újra én vagyok.

Fehér álomfény borít be mindent,
eltakar szennyet, feketét.
Mintha ma megtisztultunk volna :
viszi a világ szemetét…

Mintha ma jobbak, szebbek lennénk,
lelkünkből áradna a jó,
ó, bár hihetnénk, így is marad,
ha majd elolvad a hó…

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kötelék

Aznap, amikor megszülettetek, rám tekintett gyönyörű szemetek. A kezemben pihent apró kezetek, rájöttem az anyaság mit jelent. Boldogan vártam, hogy megérkezzetek, hogy életem beteljesüljön Veletek.

Teljes bejegyzés »

Humorral és szeretettel

Ma egy híres írónőre emlékezünk, aki velünk maradt könyvein keresztül. ki humorral mesélt a hétköznapokról, az emberi szívről, örömről, gondokról. Pontos megfigyelője volt a világnak,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A Lét

Rózsa Iván: A Lét A Lét utánam is folytatódik majdan tovább: De talán az én létezésem sem volt hiábavaló. A Végtelenben egyesül az összes lét,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Végtelen Egy

Rózsa Iván: Végtelen Egy Utunk vége olyan, mint a kezdete: Végtelen. Vagy az örök Semmi vár ránk? Ami szintén Végtelen… (Vágtázó Csodaszarvas: Végtelen Egy) Budakalász,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő (Ozric Tentacles: Burundi Spaceport) Felavatják az űrállomást Burundiban; Özönlik is a fényes ünnepségre a nép. Látni akarják a rakétát a magasban;

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A szúnyog

Rózsa Iván: A szúnyog A szúnyog nem tehet arról, hogy vérszívó. Ilyennek teremtette a természet, a vér a tápláléka. Megértjük, de ettől függetlenül, ahol tudjuk,

Teljes bejegyzés »