Hazug advent

Hazug advent

Álmot leső esték,
adventi csillagok.
Lekopott a festék,
értetek sírhatok.

Kihűlt szeretetben
nem csillan már remény.
Állunk mind, hitetlen,
öröm, csend ünnepén.

Hiába gyújtod meg,
elalszik a gyertya.
Szívekben nincs meleg,
képmutató példa.

Csillogó plakáton
üvölt a december.
Csendedet, barátom
ellopta a sztender.

Harsogó és fénylő
hazug várakozás.
Marketingtől vérző,
lázas a látomás.

Szégyen ég arcomon –
– Tányér levest kérek!
Csillogó dísz alól
– Takarodj Te féreg!

A Megváltót várni
kiváltság lett nékünk.
A mammont imádni,
nem kell bizony kérnünk.

Hit, remény, szeretet
s az öröm gyertyája?
Legyen ki irgalmat
kér majd a világra!

2018

Deák Mária
Author: Deák Mária

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kipróbáltuk az orosz telet

– Gyerekek! Ismét lehet Szovjetunióba utazni tanulmányi gyakorlatra! – kiáltotta el magát a főiskolás csoportvezető az egri tanárképzőn. – Nosza, pályázzuk meg ezt a lehetőséget!-

Teljes bejegyzés »

Megszentelt helyek

Régi kolostor harangtornyában néha még megszólal a rozsdás kis harang. A nemlét csendjét nem zavarja már rajta kívül sem ima, sem más földi hang.  

Teljes bejegyzés »

Karácsonyi csoda (1992. december) Vártuk születésed, Isteni Gyermek, s akkor egy másik kisgyermekért karmait nyújtotta a mélység és a földön nem volt, csak sötét… Nem

Teljes bejegyzés »

Van még valahol Öltsük fel most remény-ruhánk, bár szakadt, s tépi fekete szél. Mindenfelől rág szennyes szája, lelkünk vacogva alig él. Kapaszkodjunk angyali szóba, süket

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még

Lesz-e még, mondd, egyszer hópihe orrodon, csillagként kavargó hófehér oltalom? Lesz-e még távoli füst ízű üzenet, föld -langyos békesség, szívhez-szív felelet? Lesz-e még nyugtató arany

Teljes bejegyzés »

Jajj neked ifjúság!

Jajj neked ifjuság! A tinta lázong kezemben, egyre csak lázong mikor soraim írom, üzennék az egész világnak hallgatnak-e rám ,bár a végem közeleg mégis gyorsan

Teljes bejegyzés »