verses rádfogás

verses rádfogás

verses rádfogás (születésnapomra…)

Jutkának (alias Cica)                               

 

Valami eszmény vagy nekem,

vers védelmező álom,

és olyan furcsa, mikor élőben is megjelensz.

 

Látod, így vagyok meg olyan jól, nélküled.

Te verses rádfogás*.

 

Holnap 10 órakor már én is nagy, 19 éves leszek!

Hát és Te hogy vagy?

 

1975.03.20., 19 évesen

*Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet

[ADY ENDRE] Elbocsátó, szép üzenet

 


 

publikálva: „Egy csipetnyi napsugár”, Blogszerzők Antológiája, Irodalmi Rádió, 2024.06. hó 

(a stílusgyakorlatok (retrospektív kaleidoszkóp) – Irodalmi Rádió írás részleteként) 

 

további írásaim: Bejegyzések ‹ Irodalmi Rádió — WordPress

blogcím: Irodalmi Rádió | ivantsygabor (irodalmiradio.hu)

 


 

Ivántsy Gábor
Author: Ivántsy Gábor

Már kisiskolás koromban is szerettem írni, aztán, ahogy a párkapcsolatok is beköszöntöttek, ez a késztetés jócskán felerősödött. Középiskolásként szerettem meg az irodalmat, s persze annak is leginkább a szerelmes – érzelmes ágai-bogai álltak közel hozzám. Írásaim zöme a hetvenes években, másik része a közelmúltban született, bemutatkozásként, s egyben „Ars Poetica” -ként a mostaniakból idézett, különböző hangulatú gondolatom szolgáljon: …” nem vagyok író. bár írok néha, ugyanúgy, mint mások. és nem vagyok költő sem. bár költök néha én is, ugyanúgy, mint mások és nem vagyok színész sem. bár színlelek néha, ugyanúgy, mint mások. és nem vagyok fájó seb sem, bár vérzek néha én is, ugyanúgy, mint mások nem vagyok senki sem. bár, vagyok Ember néha, ugyanúgy, mint mások, és nem vagyok semmi sem. bár Ember vagyok néha. én is. ugyanúgy, mint mások…” —————– …” érezni akartam, átélni, mint éltem, kíváncsi voltam, milyen volt az érzés, amit átéltem, akkor, amikor megéltem csak akkor írok, és csak azt, amit érzek, főleg magamnak, hogy tudjam, még élek legyen mire emlékeznem, ha már majd „csak” élek, s ne kelljen megélnem, hogy minden eltűnik, amint én is eltűnök végleg” —————– …” akkor élt az ember, ha valamit alkotott, ha alkotott valamit, vagy kicsit, vagy nagyot ha...

2
Megosztás
Megosztás

2 Responses

    1. kedves Rita, köszönöm a megértő kedves és bíztató szavakat.
      hát igen.
      élve a „most” adta lehetőséggel,
      szívesen válogatok úgy a régi, mint a „kortárs” írásaim között.

      miért is ne:
      hisz egy fonal eleje, közepe és vége,
      a bogai és csomói is egyaránt a fonalhoz tartoznak…

      üdvözlettel: Gábor

Hozzászólás a(z) Ivántsy Gábor bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ázott kismadár

Ázott kismadár csapkodja Szárnyait a vízben, s azt mondja: Szabadságom fulladt bele a semmilyenségbe Ragaszkodásszagú hullámok sodornak a mélybe Engedjetek! – csiripeli halkan Mennem kell!

Teljes bejegyzés »

Nem számít

Nem számít, hogy rég elmúlt, Lelkeden nyomott hagyott örökre. Nem baj az, ha néha visszaesel Ugyanabba a gödörbe! Minden alkalommal másképp látod majd, S lesz

Teljes bejegyzés »

Rendhagyó búcsú

/Somogyvári Katalinhoz/ Régen elengedtük egymás kezét, most a múltunk visszhangzik bennem, mintha még ott ülnénk egymás mellett, de csak az emlék tart össze minket. A

Teljes bejegyzés »

AZ ÉN BIBLIÁM

De jó! Elmentek a gyerekek nyaralni! Végre én is szabad vagyok! Most tényleg nincs semmi dolgom. Holnap vasárnap. Hová utazzam a hétvégén? – Évi fel-alá

Teljes bejegyzés »

Május

Beck Brigitta: Május   Írisze eleven kék Csillag meseország. Tündér csodatükrén Selymes bazsarózsák.   Messzi hegyeken túl Kéken zokogó ég Kőből sose-volt vár Fényben fakuló

Teljes bejegyzés »

Sportág

Sportág   Csupán néhány dolog van a világon, Miből nem lehet sportot űzni; Van, aki tud, másokon nevetni, Vagy győzelmet aratni.   Nem adnak át

Teljes bejegyzés »